Az elnök szerint 2019-ben a globális növekedés enyhülésére lehet számítani. Ennek több oka van, melyek közül a legfontosabb, hogy az USA a második leghosszabb növekedési periódusát éli, ennél hosszabb csak a 90-es évek elején volt. Annak a valószínûsége, hogy egy éven belül recesszió lesz az USA-ban, 40%, de három éven belül teljesen bizonyos – hangzott el az üzleti ebéd keretében megrendezett fórumon. 

Mindez a kelet-közép-európai régióra is ráüti bélyegét: a 2018-as kiemelkedõ bõvüléshez képest 2019-re és 2020-ra is alacsonyabb GDP-növekedést eredményezhet a legtöbb országban, azonban Lengyelország és Magyarország a nagyon erõs növekedõk körébe fog tartozni. „Hazánkban gyakorlatilag még soha nem fordult elõ korábban, hogy növekedési szakaszban vagyunk, miközben fizetési és kereskedelmi mérleg problémáink gyakorlatilag nincsenek. Az elmúlt 100 évben most fordul elõ elõször, hogy úgy készülhetünk fel egy lassulásra, hogy az alapvetõ makroegyensúlyok megvannak a gazdaságban” – fogalmazott Patai.

Az államháztartás szigorú kézbentartásának köszönhetõen drasztikusan csökkentek az államháztartás finanszírozásának kamatterhei. A pénz árának csökkentése ráadásul úgy következett be, hogy nem romlott jelentõsen az árfolyam, amely alapvetõ helyzet a következõ 1,5-2 évben nem fog változni – véli Patai. A fejlõdõ piacokat érintõ turbulenciák azonban nyomást gyakorolhatnak az árfolyamokra, csakúgy, mint 2018 tavaszán. 

A világban folytatódik az olcsó pénz politikája

Ami a fejlett országok kamatdöntéseit illeti, a globális gazdasági kilátások romlása miatt a monetáris szigorítás egy idõre alábbhagyhat, így várakozások szerint a FED 2,5%-on tartja az alapkamatot, és az Európai Központi Bank sem emel azon 2019-ben. A legtöbb piacon a jegybankok eközben kamatvásárlással növelték a likviditást az elmúlt években. Ha ezek a kamatvásárlások meg is állnak, akkor is csak évek alatt fognak a jegybankok a felhalmozott értékpapíroktól megválni, így a pénzbõség megmaradhat.

Nincs inflációs nyomás

Az eurózóna inflációja bõven a céltartományon belüli, míg régiónkban a cél körül mozog, fõként az erõs belsõ kereslet és a munkaerõhiány miatt. Hazánkban az infláció meglehetõsen volatilis, nagyrészt az olajárak alakulásával összhangban alakul, de még a 2-3 év intenzív béremelése sem eredményezett inflációs nyomást a jegybank számára. 

Újra egészséges a hazai bankrendszer

„A bankrendszer szereplõi ismét növekedési pályára álltak és nyereségességbe tudtak fordulni, újra egészséges a bankrendszer – állítja az elnök.
Várakozásai szerint a hitelkihelyezések volumenének növekedése folytatódni fog a következõ 1,5-2 évben is. A magyar vállalatok összhiteleinek több mint 60%-át azonban nem a magyar bankrendszer biztosítja, ami már egy 20-25 éves tendencia és nehezen változtatható. Az euróban felvett hitelek aránya közel 80%, ami tehát azt jelenti, a vállalatok úgy döntöttek, hogy a hiteleik nagy részét nem hazánkban szerzik be, ehelyett inkább anyavállalati kölcsönökre és külföldi banki hitelekre támaszkodnak.