A 30-59 éves magyarok körében a lakásbiztosítás a leggyakrabban használt megoldás, ha a lakás védelmérõl van szó: 85 százalék él ezzel a lehetõséggel - áll a K&H biztos jövõ felmérésben. Ugyanakkor nem mindegy, hogy kié az adott lakás. Míg a saját tulajdonban lévõ lakások 93 százalékára kötöttek lakásbiztosítást a felmérés résztvevõi, addig a nem saját - elsõsorban bérelt - lakásban élõk mindössze 67 százalékának van lakásbiztosítása. A szomszédok összefogására 73 százalék, míg a rendszeres járõrözésre a megkérdezettek több mint fele hagyatkozik. Távfelügyeletes riasztóval mindössze a megkérdezettek negyede rendelkezik, annak ellenére, hogy 82 százalék hatékonynak tartja a megoldást.
A 30-asok körében népszerûek a biztonsági ajtók (53 százalékuknak van), a közterület-figyelõ kamerák (32 százalékuk közelében mûködik ilyen) és a riasztók távfelügyelettel (21 százalékuk használja). Míg a távfelügyelet elsõsorban a központi régióra jellemzõ, addig a rendszeres járõrözés inkább a falvakban.
Biztosítás, szén-monoxid-riasztó, szomszédok, kutyák és a többiek
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a válaszadók melyik lakásvédelmi módszert tartják a leghatékonyabbnak. A megkérdezettek 78 százaléka mondta erre a lakásbiztosítást. A szén-monoxid-riasztót és a szomszédok összefogását a válaszadók 85, illetve 80 százaléka említette. Legkevésbé a házõrzõ kutyákat tartották hatékonynak: mindössze 69 százalék gondolta így, és a megkérdezettek mindössze 44 százaléknak van kutyája. A falvakban azonban ennél jóval többen, az itt élõk mintegy 70 százaléka tart házõrzõt.
A lakásbiztosítás hiányát a megkérdezettek többsége – 57 százaléka – azzal magyarázta, hogy nem a saját lakásában él, 18 százalékuk pedig a biztosítókkal szembeni bizalomhiányt hozta fel indokként. A másik jellemzõ kifogás a magas biztosítási díjat, az érintettek 17 százaléka emiatt nem kötött lakásbiztosítást. A budapestiek között sokan hivatkoztak a már meglévõ társasházi biztosításra.
Csõtörés vezeti a listát
A kutatásból az is kiderül, hogy az ingatlanokat fenyegetõ kockázatok közül a megkérdezettek leginkább a csõtöréstõl és a beázástól tartanak. 70 százalék aggódik, hogy valamilyen természeti katasztrófa tesz kárt az otthonában. Betöréstõl a magyarok mindössze fele tart, besurranástól pedig 46 százalék. Ahol a lakásbetörések számának növekedését érzékelték, ott a válaszadók 72 százaléka valószínûnek tartja, hogy hozzá is betörhetnek. Besurranás vagy betörés áldozata a megkérdezettek 4-6 százaléka volt, de ismerõssel ezek már jóval magasabb arányban, 25-26 százalékban történtek meg.
A lakásban tervezett fejlesztések közül a napelem, napkollektor viszi a prímet, a válaszadók 46 százaléka pár éven belül beszerezné ezeket, és 3 százaléknak már jelenleg is van a házán. Riasztó- vagy távfelügyeleti rendszer telepítését 35 százalék mondta valószínûnek, és 13 százaléknak védi jelenleg is a lakását, míg robotporszívót vagy takarítórobotot, valamint okosháztartást 24-24 százalék szeretne a jövõben, de mindössze 5 és 1 százalék élvezi ezek elõnyét jelenleg is. Az okosotthon még nem igazán terjedt el, de fõleg a férfiak fantáziáját mozgatja meg: a férfiak 31 százaléka tervezi kialakítani, míg a nõknek csak a 17 százalékára igaz ez.