Ez a legnagyobb jégmezõ a déli féltekén az Antarktiszon kívül. A hasadást márciusban fedezték fel. A jégmezõk és gleccserek olvadása aggodalommal tölti el a kutatókat, akik szerint az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is nõhet a tengerszint 2100-ra. Régóta fennálló, elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig.

A klíamaváltozás azonban nem csak a messzi tájakat fenyegeti: olyan európaiak is vannak, akiknek a tengerszintek emelkedése veszélybe sodorta a megélhetését. Langeoog egy nagyjából 20 négyzetkilométer területû sziget Németországban az Északi-tengeren. 14 kilométer hosszúságú homokstrand övezi. A víz szintjének megemelkedése miatt a viharok egyre vadabbá váltak itt, és mivel átcsapnak a parti dûnék felett, az itt élõk ivóvízkészlete is veszélybe került. Nem beszélve a megélhetésükrõl: a sziget lakói számára a turizmus jelenti az egyetlen bevételi forrást.

Az Oxfordi Egyetem kutatói az ezen a héten publikált tanulmányukban megállapítják, hogy az emberi tevékenység és más külsõ tényezõk a felelõsek a globális hõmérséklet emelkedéséért. A klímaváltozás okozza a Földön az utóbbi években tapasztalható szélsõséges idõjárási jelenségeket is: hurrikánok, erdõtüzek tombolnak, árvizek alakulnak ki, más területeket pedig aszály sújt. Az Északi-sarkkörön májusban 30 fokot is mértek, miközben Közép-Európában napokon át 10 fok alatt maradt a hõmérséklet, Korzikán pedig havazott is. Izraelben erdõtüzeket okozott a hõhullám, ami a héten érte el a Közel-Keletet. Jeruzsálemben rekordmagas, 37,5 fokos hõmérsékletet mértek, a tengerparti Tel Aviv egyik külvárosában pedig 43,5 fokot. Egyiptomban hõségriadó van, Kairóban rekordmagas 40 fok, a déli tartományokban pedig akár 45 fok is várható a napokban.