Az idõskori függõségi ráta a 65 év felettiek számát viszonyítja a keresõképes, 20-64 év közöttiekéhez. Ezen mutató elmúlt évtizedekbeli és várható változása az mutatja, hogy az OECD országok lakossága öregszik, amely tendencia a következõ 45 évben is folytatódni fog. Az OECD-országok átlagát tekintve azt lehet elmondani, hogy míg 1970-ben 18 nyugdíjas korú, azaz 65 év feletti jutott 100 munkaképes korúra, addig 2015-ben ez a szám 28-ra nõtt. Az egyes országok között természetesen óriási eltérések figyelhetõk meg: míg Törökországban vagy Mexikóban csak 15% az idõskori függõségi ráta, addig Finnországban, Németországban, Portugáliában és Olaszországban 35% feletti, Japánban pedig 45% volt 2015-ben. Magyarországon 100 munkaképes korúra 28 idõs ember jut.
Prognózisok szerint 2060-ra az OECD országokban az átlagos idõskori mutató megduplázódik, 57% lesz, ami azt jelenti, hogy több lesz az idõskori eltartott a munkaképes korúaknál. Koreában megnégyszerezõdik az idõskorúak aránya, elérve a 80%-ot! Hazánkban pedig 100 munkaképes korúra 58 nyugdíjas korú jut majd. Mindezek következtében jelentõsen meg fog emelkedni az egészségügyre, az idõsgondozásra és természetesen a nyugdíjakra fordított állami kiadások nagysága, máskülönben a nyugdíjas kori életszínvonal jelentõsen visszaesik.
Nem véletlen, hogy az OECD Risks That Matter címet viselõ 2018-as felmérése szerint hosszútávon szinte mindenki, a megkérdezettek 72,1%-a aggódik idõskori anyagi helyzete miatt.