A biztosítási szektor díjbevételeinek 7-7 százalék feletti növekedése az elmúlt két évben jócskán meghaladta a korábbi évtized bõvülésének ütemét és immár fióktelepek nélkül is meghaladta az 1 000 milliárd forintot. A kiemelkedõ növekedés mégis elmarad a hazai gazdaság bõvülésétõl és az uniós felzárkózási pályától. A szektor penetrációja csökkent 2018-ban (0,13 százalékponttal), tehát a szektor növekedése nem tudta követni a gazdaság egészének bõvülését – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Biztosítási, pénztári és tõkepiaci kockázati jelentésében.
Szintén historikus csúcs a szektor tavalyi közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége. Ennek fõ oka a szerzõdések és díjak gyarapodása mellett a kárráfordítás csökkenése, amely a kevésbé szélsõséges idõjárásnak köszönhetõ. A biztosítók tõkemegfelelése stabilan bõ 200 százalékos, ami a jogszabályi elvárás kétszerese és az uniós átlagnak megfelel.
Elsõsorban a hazai ún. „etikus életbiztosítási szabályok” és az átfogó európai közvetítõi szabályozás miatt az elmúlt két évben a közvetítõk száma 3 000-rel csökkent, míg az életbiztosítási értékesítés 10 százalékkal esett vissza. Ezzel együtt a korábbinál egészségesebb, fenntarthatóbb modell látható, mivel felére csökkentek az univerzális befektetési célú biztosítások, illetve elõre törtek a nyugdíjbiztosítások és a kockázati életbiztosítások.
A nem-élet ág tavalyi bõ 10 százalékos – a korábbi éveket is meghaladó – növekedésének motorja továbbra is a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás (kgfb). E piac díjai a károk bõvülésével arányosan nõnek. Az idei elsõ adatok szerint a biztosítók csak kisebb részben hárították át a baleseti adó beépítését a kgfb-díjakba. Jóval lassabb a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások, s a casco díjbevételének bõvülése. Utóbbit az új személyautók gyarapodása mozdíthatja meg. A lakásbiztosítások jövedelmezõsége új biztosítók belépését ösztönözheti e piacra. A lakosság árérzékenysége azonban itt ma még alacsony, ami nem segíti az árversenyt és a biztosítóváltást.
Jelentõs kockázatok elsõsorban a vállalatirányításban, a kontrollok megfelelõsége terén, az IT és állománykezelési rendszerekben, valamint az új ügyfél- és fogyasztóvédelmi EU-s jogszabályoknak történõ megfelelésben láthatók.