A június 15-23 közötti idõszakban a társaságok a lakásbiztosítások alapján az eddigi, több mint 16,5 ezernyi bejelentésre 1,5 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek máris ki. A legtöbb jelzett kár a tetõszerkezet vihar általi megrongálódásához, beázáshoz, felhõszakadás által elöntött ingatlanokhoz, pincékhez, jégveréshez, villámcsapáshoz, idegen tárgy rádõléséhez, elõtetõk megrongálódásához, néhány esetben villámárvizekhez kapcsolódott. (Valamennyi itt felsorolt eseményt fedez egy átlagos lakásbiztosítás.) A viharos idõszakhoz kapcsolódó legtöbb kárbejelentés Jász-Nagykunból,Bács-Kiskunból, Csongrádból, Baranyából, Borsodból, Hevesbõl, Tolnából, Szabolcs-Szatmárból, Pest megyébõl, illetve települések szerint Budapestrõl, Komlóról, Pécsrõl, Nyíregyházáról, Nagyvisnyóról, Bogácsról, Kecskemétrõl, Miskolcról, Szentesrõl, Zombáról érkezett a lakásbiztosítási piacon jelen lévõ 14 társasághoz. 

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a júniusi szélsõséges idõjárás egyáltalán nem kirívó. Tavaly például a június 1-15 közötti idõszakban a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítették a kétmilliárd forintot. Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos idõszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkezõ ingatlantulajdonosok kártalanítására. Június tehát nagy súllyal szerepelt a statisztikában.

Az elsõ nyári hónap viharai idén is sok villámlással párosultak, amelyek indukciós hatása jelentõs károkat okozott – a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. (A villámkárokra fordított összegeket a társaságok a viharkároktól külön regisztrálják.) Illetve a lakossági bejelentésekben számottevõ volt a jégkár is – a mezõgazdasági jégverés számbavétele még tart. Az átlagkifizetések egyes társaságoknál idén hatvanezer forint környékén alakultak.

Visszatérõ tapasztalat, hogy a viharok pusztításai utáni órákban gyakran túlterheltek a biztosítók telefonvonalai – az ügyfelek azonban interneten is megtehetik bejelentésüket. A társaságok igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a koncentráltan károsodott térségekbe máshonnan is átcsoportosítják kárbecslõiket. A kisebb összegû károk bejelentõi azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket.

A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerûsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerzõdéses összegünk elegendõ lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenõrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bõvíteni a szerzõdésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erõs piaci versenynek köszönhetõen tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedezõ alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetõek. A Századvég idei, májusi közvélemény-kutatás szerint egyébként a lakásbiztosítás a legismertebb biztosítási fajta. A kérdõíves kutatás 800 magyar megkérdezettje közül a válaszadók több mint nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját maga, illetve a vele egy háztartásban élõ személyek rendelkeznek ilyen biztosítással. (A statisztikák szerint valójában a több mint négymillió magyarországi ingatlan 72-73 százalékáról mondható ez el.) Az ügyfelek elégedettsége is igen magas ezzel a termékfajtával: közel nyolcvan százalékos.