Az éghajlatváltozás már 1989-ben a Swiss Re újonnan felmerülõ kockázati térképén szerepelt, jóval azelõtt, hogy a jelenség valóságos, a mindennapjainkat átható problémává vált volna. Az elsõ hatások már most látszanak: ilyen például az erdõtüzek egyre gyakoribbá és veszélyesebbé válása. A klímaváltozás hatása azonban ennél jóval szélesebb körû fenyegetést jelent mind a társadalom, mind a biztosítási ágazat számára. Az éghajlatváltozás számtalan kockázati területe közül viszonylag kevéssé vizsgált még az emberi életre és egészségre gyakorolt hatás. A Swiss Re várakozásai szerint a hatások itt is komolyak lehetnek, ezért a 2019-es SONAR jelentés arra fókuszál, hogy miként kell a társadalom egészének és az egészségügyi rendszereknek a melegebb éghajlathoz alkalmazkodnia. Így hat a klímaváltozás az egészségünkre – már amennyire tudjuk Az éghajlatváltozás legjelentõsebb kockázatai, amelyek az emberi egészséget érintik, a hõhullámokból, árvizekbõl, aszályokból, tüzekbõl és a kórokozó-átvivõk (vektorok) által terjesztett betegségek terjedésébõl erednek. Életek millióit lehetne megmenteni, és az egészségügyre nehezedõ terheket csökkenteni, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a változó éghajlatra. A halálozás terén bekövetkezõ változásokat több, egyidejûleg elõforduló jelenség indukálja. Ezek közé tartozik a hõhullámok súlyosbodása és kiterjedése olyan területekre is, ahol korábban nem volt jellemzõ, így például a mérsékelt övezetre, ahol a világ lakosságának nagy része él. A 2003-as hõhullám Európában adta az elsõ ízelítõt: egyedül Franciaországban 70 ezer, fõként idõs ember halálát okozta a rendkívüli hõség. A hatások enyhítése nélkül és az egyre öregedõ lakosság miatt a jövõbeli események még súlyosabb következményekkel járhatnak. A növekvõ hõmérséklet és az emelkedõ páratartalom szintén aggodalomra adnak okot, mivel ez a kombináció lehetõvé teszi a kórokozó-átvivõk (vektorok) által terjesztett betegségek új területeken való elterjedését. A nyugat-nílusi láz és a Zika vírus voltak az elsõ figyelmeztetõ jelek. Az éghajlatváltozás ugyanis kiterjeszti a fertõzési szezont, valamint a betegségek földrajzi kiterjedését is. A Lyme-kór, a madárinfluenza, a miningitis, a dengue-láz és a különbözõ trópusi bakteriális és vírusos fertõzések száma várhatóan emelkedni fog, méghozzá olyan területeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak ezek a betegségek. A súlyos aszályos körülmények miatt a tûzesetek száma is várhatóan növekedni fog, ami egyúttal levegõszennyezéshez is vezet, amit a 2018-as kaliforniai tûzvész is bemutatott. Dominóhatás Az éghajlatváltozás másodlagos hatásai csak fokozzák a fentieket. A hangsúly itt a migráción, az urbanizáción, az élelmiszerbiztonságon és a vízhiányon van. Már ma is több mint 2 milliárd ember él vízstressznek kitéve, vagyis olyan területeken, ahol az iváshoz és a személyes higiéniához szükséges víz korlátozottan áll rendelkezésre. A jövõben a hõmérséklet emelkedésével az érintett régiók száma is nõni fog. A közegészségügyet tovább veszélyezteti a szélsõséges hõség, az aszály és az árvizek mezõgazdasági hatása, melynek következtében veszélybe került a megfelelõ tápértéket nyújtó élelmiszerek termelése, így az egészségügyi veszélyekkel szembeni ellenállásunk is. A növekvõ tengeri hõmérséklet és az óceáni savasodás a halászatot is veszélybe sodorja. A szélsõséges idõjárási viszonyok nem csak a mezõgazdaságra hatnak. A folytatódó vizszint-emelkedés következtében a viharhullámok a mélyen a szárazföldet is elérhetik, ami már az ott megépült mega-városokat is érinti, egyre nagyobb gazdasági és biztosítói károkat eredményezve. Ugyanez igaz a járványok kockázatára is. A városokba áramló népesség nyomán a lakosság egyre nagyobb része koncentrálódik egyre kisebb területeken, így az infrastruktúrát elpusztítói viharok vagy árvizek komoly járványveszélyt jelentenek. A Föld permafroszt térségeinek, vagyis azoknak a területeknek a melegedése, ahol tartósan fagyott állapotban van a talaj, újabb veszélyt jelentenek. Olyan baktériumok és vírusok szabadulhatnak fel a jégolvadás során, melyeknek évezredek óta nem volt kitéve az ott élõ népesség. A növekvõ tengeri forgalom miatt megépülõ új kikötõk és a sarkvidéki tengeri útvonalak megnyitása miatt ezek a baktériumok és vírusok rendkívül távoli helyekre is eljuthatnak, világméretû járványokat okozva.

Éghajlatváltozás hatásainak ellenálló közegészségügy

Az éghajlatváltozás kihívásainak való megfeleléshez szükséges azonnali közegészségügyi intézkedések közé tartozik a közvetlen egészségügyi kockázatok megelõzésének erõsítése. Az egészségügyi létesítményeknek képesnek kell lenniük a változó éghajlati viszonyok között is megfelelõ mûködést biztosítaniuk, így a klimatizáció, az árvízbiztonság, a vészhelyzeti áramellátás és vízellátás az alapvetõ infrastruktúra részét kell, hogy képezze az egész világon.