A Geneva Association friss jelentése szerint a kibertámadások egyre gyakoribbak, összetettebbek és költségesebbek, de sok vállalat – különösen a kis- és középvállalkozások (KKV) – továbbra sem fektet elég energiát alapvető kiberhigiéniába és kockázatkezelésbe. A kiberbiztosításnak kulcsszerepe lehet a reziliencia erősítésében, de az átfogó elterjedés és hatékonyság még várat magára.

A zürichi székhelyű nemzetközi biztosításipari kutatóintézet, a Geneva Association 2026. március 31-i jelentése rávilágít: az elmúlt másfél évtizedben kiberbiztonsági incidensekből eredő éves veszteség medián értéke mintegy 15-szeresére nőtt, megközelítve az évi 3 millió dollárt az érintett vállalatoknál.

A geopolitikai feszültségek fokozódása és a digitális rendszerek egyre szorosabb összekapcsolódása miatt a kiberkockázatok nem csupán informatikai kérdéssé váltak: a vállalatok működési és gazdasági kockázatának központi elemévé léptek elő. Ennek ellenére a szervezetek sok esetben még mindig alapvető, megelőzhető sebezhetőségekkel küzdenek, mint az adathalász-támadások, gyenge jelszavak, nem frissített szoftverek és hibás konfigurációk – amelyek megelőzhetőek lennének jobb kibervédelemmel és kiberhigiénével.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a reziliencia – azaz a megelőzés, elhárítás és helyreállás képessége – túlmutat a hagyományos kockázatkezelésen. Ebben a kontextusban a kiberbiztosítás nem csupán kártérítési eszköz: erőteljes kormányzási mechanizmus lehet, amely ösztönzi a prevenciót, javítja a kiberhigiéniát, és a támadások után gyorsabb helyreállást tesz lehetővé.

Az elmúlt tíz évben a kiberbiztosítási piac gyorsan bővült, de egyes ágazatokban a biztosítások igénybevétele továbbra is alacsony, különösen a KKV-k körében, amelyek egyre gyakrabban célpontjai a kibertámadásoknak, de gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső képességekkel a komplex fenyegetésekkel szemben. A jelentés becslése szerint világszerte a KKV-k mindössze mintegy 10 %-a rendelkezik kiberbiztosítással, és egyes országokban ennél is alacsonyabb ez az arány.

A kiberbiztosítás fejlődése ellenére a gyakorlatban a vállalatok még nem használják ki teljes mértékben a biztosítási szerződésekbe épített megelőző és reagáló szolgáltatásokat – például a sebezhetőségi felméréseket vagy incidenskezelési támogatást. Ezek szélesebb körű alkalmazása jelentősen javíthatná a vállalati védekezőképességet és képes lenne csökkenteni a sikeres támadások okozta károkat.

A jelentés kiemeli azt is, hogy a biztosítók, biztosítottak, technológiai szolgáltatók és kormányzati szereplők közötti erősebb koordináció kulcsfontosságú a kiberkockázatok jobb megértéséhez és a rendszerszintű reziliencia erősítéséhez. Ha sikerül kialakítani és megerősíteni a jó kiberhigiéniai gyakorlatokra vonatkozó széles körben elfogadott standardokat, a kiberbiztosítás egyre megbízhatóbb és hatékonyabb eszközzé válhat az iparágak és a gazdaság egészének védelmében.

Jad Ariss, a Geneva Association vezérigazgatója hangsúlyozta: „A mai geopolitikai környezetben a kiberkockázat már nem csupán IT-kérdés – alapvető üzleti és gazdasági kockázat.)