„Elvileg a kátyúkárért az adott útszakasz kezelõje (településen belül az önkormányzat vagy annak fenntartó cége, országúton a Magyar Közút Zrt.) tartozik kártérítési felelõsséggel – tájékoztat Sebestyén László, a Genertel értékesítési igazgatója. – A tapasztalatok szerint azonban a bejelentõk mintegy felének elutasítják a kárigényét. Az elutasítás oka a legtöbb esetben az egyértelmû bizonyíthatóság hiánya. De kizáró ok az adott útszakaszon érvényes sebességkorlátozás be nem tartása is, sõt, az üzemeltetõt már az is mentesítheti a felelõsség alól, ha kihelyezett egy, a kátyúra figyelmeztetõ táblát.”

A bizonyíthatóság érdekében érdemes minél több olyan fotót készíteni (erre ma már a legtöbb telefonkészülék is alkalmas), ami egyértelmûen beazonosíthatóvá teszi a balesetet. Sokat segíthet egy-két szemtanú szerzése, sõt, ha úgy ítéljük meg, hogy az abroncson és a felnin kívül károsulhatott a futómû is, akár rendõrségi jegyzõkönyvet is érdemes lehet felvetetni.

Biztosítási fedezet kátyúkárra is?
Sok utánajárástól kímélheti meg az autóst, ha rendelkezik kátyúkárra is biztosítással: ilyenkor a biztosító kifizeti az autós igazolt kárát, és utólag rendezi el a kártérítést az adott útszakasz kezelõjével.

A casco erre a célra nem alkalmas, mivel a kátyúkárok általában az önrész nagyságát sem érik el. Önálló biztosítás kátyúkár esetére ugyan egyelõre csak egy piaci szereplõ dolgozott ki, kiegészítõ biztosításként azonban már több biztosító is kínál kátyú- és defektbiztosítást: van ahol a kötelezõ mellé köthetõ külön díj mellett, másutt a karambolos töréskárokat térítõ, önrészmentes minicasco-szolgáltatás csomagja egészülhet ki ilyen fedezettel. Egyelõre még az igazi kátyúszezon elején járunk, érdemes tehát autónk biztosítójánál megérdeklõdni, kátyúkárra is kiterjed-e a biztosításunk, és ha nem, milyen feltételekkel terjeszthetõ ki.