Az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíjhatóság (EIOPA) és az Európai Unió Űrprogram-ügynöksége (EUSPA) közös fehér könyvet tett közzé, amelyben azt vizsgálják, hogyan lehetne a Föld-megfigyelési (EO) adatokat felhasználni a természeti katasztrófák felügyeletének javítására, valamint a szélsőséges időjárási eseményeknek az európai biztosítási szektorra gyakorolt hatásának felmérésére.

1981 és 2024 között az EU-ban a természeti katasztrófákból eredő közvetlen gazdasági veszteségek meghaladták a 900 milliárd eurót, és ezeknek a veszteségeknek jelentős része csupán az elmúlt négy évben következett be. Európa nem csak a hosszabb hőhullámoktól és az erősebb viharoktól szenved, hanem más szélsőséges időjárási eseményektől is. A 2021-ben Nyugat- és Közép-Európát sújtó pusztító árvizek, amelyek a világ legköltségesebb árvízkatasztrófájának bizonyultak, több mint 200 halálos áldozatot követeltek és több mint 50 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak.

A kiadvány hátterét tehát az európai klímakatasztrófák gyakoriságának és intenzitásának növekedése, valamint a gyorsan emelkedő gazdasági veszteségek adják. A biztosítási szektor számára ez a helyzet kritikus: hatékonyabb kockázatkezelésre, nagyobb klíma-ellenállóképességre és innovatív megoldásokra van szükség.

A most bemutatott fehérkönyv – az EIOPA és az EUSPA közös pilot projektjének eredménye – azt mutatja be, hogy a Copernicus nyílt hozzáférésű műholdas adatai független, objektív és közel valós idejű geoadatokat biztosítanak, amelyek érdemben javítják a kockázatértékelést és a kockázatkezelési gyakorlatokat mind a biztosítók, mind a felügyeletek, mind pedig a közösségek számára.

A műholdas adatok új szintre emelik a katasztrófakockázatok felügyeletét

A Föld-megfigyelési technológia – különösen a Copernicus által szolgáltatott, nyíltan elérhető és visszakövethető adat – számos módon támogatja a pénzügyi és biztosítási szektor szereplőit:

1. Gyors, pontos károkozási térképezés és a biztosítók kitettségének becslése

A műholdas képek segítségével a felügyeletek valós időben térképezhetik fel az érintett területeket (például egy árvíz kiterjedését vagy mozgását). Ezek a részletes térbeli adatok összevethetők a Solvency II szabályozási jelentésekkel, hogy megbecsüljék a természeti katasztrófák egyes biztosítókra gyakorolt potenciális hatását (mikroprudenciális felügyeleti nézőpont).

2. Korai becslés a teljes szektorra vonatkozó kárnagyságra

A mikroszintű elemzés aggregálásával a felügyelet gyorsan képet kaphat a teljes ágazatot érintő kárnagyságról (makroprudenciális perspektíva).

3. Modellvalidálás, benchmarkok és stressztesztek támogatása

A Copernicus adatok objektív viszonyítási pontot adnak, vagyis összevethetők a biztosítók által jelentett károk adataival, segítik a katasztrófamodell-validációt továbbá javítják a szcenáriók, stressztesztek és éghajlati kockázati forgatókönyvek pontosságát.

A klímakockázatok felügyelete új adatforrásokat igényel

A fehérkönyv nemcsak egy pilot projekt eredményeit mutatja be, hanem stratégiai keretrendszert is kínál arra, hogyan használhatók fel a műholdas adatok a jövőbeni felügyeleti és biztosítói gyakorlatban.

A hagyományos kárstatisztikák és meteorológiai adatok önmagukban már nem elegendők. A tanulmány rámutat:

• a szélsőséges események gyorsuló trendje miatt a biztosítási szektor egyre sérülékenyebb,
• a biztosítási védelmi rés (insurance protection gap) több tagállamban tovább nő,
• a klímakockázatok egyre inkább szimultán, láncreakció-szerű eseményeket generálnak (pl. hőhullám–aszály–erdőtűz kombinációk).

A tanulmány a Copernicus egyedi előnyei közé sorolja, hogy ingyenesen hozzáférhető, teljes Európára és globálisan is egységes adatminőséget biztosít, több tízéves archív adatsorral rendelkezik továbbá alkalmas a parametrikus biztosítási termékek fejlesztésének támogatására.

Konkrét felügyeleti alkalmazások

A pilot projekt fő fókusza az árvíz volt, de a technológia alkalmazható erdőtüzek, földcsuszamlások, szélszél- és viharkárok, földrengések, tengeri viharok, szárazság, ökoszisztéma-kockázatok monitorozására is.

A tanulmány szerint az EO-alapú megoldások beépítése a felügyeleti módszertanba hosszú távon növeli az európai pénzügyi rendszer stabilitását, és erősíti a biztosítási szektor klíma-ellenállóképességét.

EIOPA és EUSPA: Európa vezető szerepre készül

Petra Hielkema, az EIOPA elnöke szerint a klímakockázat-kezelés nem alapulhat kizárólag történelmi adatokon. A felügyeleteknek és biztosítóknak független, objektív és naprakész referencia-adatokra van szükségük. A Copernicus ezt biztosítja.

Rodrigo da Costa, az EUSPA ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a műholdas infrastruktúra nem pusztán technológiai háttér, hanem valós gazdasági és társadalmi hasznot nyújt. Mivel a kísérleti projekt árvízre fókuszált, a jövőben számos más katasztrófakockázati területre is kiterjeszthető.