Az EIOPA 2026-os jelentése szerint a biztosítási alapú befektetési termékek (IBIP) nettó hozamai továbbra is összességében pozitívak, de széles szórást mutatnak termékosztályok és kockázati profilok szerint. A fogyasztók továbbra is az alacsony vagy közepes kockázati profilú pénzügyi termékeket részesítik előnyben, amelyek összesített kockázati mutatója (SRI) 3 vagy annál alacsonyabb. Az értékesítés tekintetében a bankbiztosítás maradt a domináns csatorna, amely a teljes díjbevétel 70%-át tette ki, míg az online értékesítés aránya csupán szerény 2,4% volt.
A felmérésben összesen 175 társaság vett részt, amelyek az Európai Gazdasági Térségben (EGT) a unit-linked és profit-sharing termékekre fizetett díjak több mint 60%-át adják. Ezek a társaságok 5 906 termékből álló mintát jelentettek be, amely magában foglalta portfólióik legkelendőbb, legdrágább és legolcsóbb termékeit, valamint különböző ajánlott tartási időszakokat, kockázati szinteket és alapul szolgáló eszközöket, hogy a piacról reprezentatív képet nyújtsanak.
Az EEA piacon a unit-linked és hasonló „hibrid” termékek a 2024-es piaci környezetnek köszönhetően 7,5–16,9 % közötti nettó hozamokat értek el különböző kockázati szinteken, míg a nyereségrészesedéses termékek – amelyek gyakran legalább a tőke 90 %-át garantálják a javasolt tartási idő végén – átlagosan kb. 2,3 %-os nettó hozamot produkáltak 2024-ben. A 2020 és 2024 közötti időszakban az alacsony-közepes kockázatú profit-részesedéses és befektetési egységhez kötött termékek nettó hozama szerényebb volt, átlagosan 1,5%, illetve 2,2% nominális éves hozammal. Ezzel szemben a magasabb kockázatú befektetési egységhez kötött termékek ugyanebben az időszakban felülmúlták az inflációt, átlagosan körülbelül 8%-os nominális éves hozamot érve el.
2024-ben az unit-linked termékekkel kapcsolatos költségek átlagosan 8 bázisponttal csökkentek, tükrözve a termékfelügyeletre, a vállalatirányításra és az ár-érték arányra fordított nagyobb figyelmet. Az EIOPA elemzése azonban kimutatta, hogy a költségek a szolgáltatók között jelentősen eltérnek. A fogyasztókra hárított költségek is jelentős különbségeket mutatnak a tagállamok között, ami bizonyos piacokon strukturálisan magasabb árakra utal, ezért uniós szinten további munkára van szükség a fogyasztók számára egyenlő és következetes eredmények biztosítása érdekében.
A 2025-ös adatelemzés rámutat, hogy az IBIP-ek teljesítménye és költséghatékonysága között szoros kapcsolat áll fenn a termék kockázati profiljával: a magasabb összesített kockázati mutatójú (SRI)unit-linked termékek magasabb nettó hozamokat értek el, de egyben nagyobb volatilitást is hordoznak; ezzel szemben a nyereségrészesedéses termékeket stabilabb, de alacsonyabb hozamprofil jellemzi, ami a biztonságot preferáló fogyasztóknak kedvez.
A költség-hozam viszonylatában tapasztalt eltérések nemcsak termékosztályon belül, hanem tagállami szinten is jelentősek voltak 2020–2024 között. A statisztikák azt mutatják, hogy egyes országokban az IBIP-ek átlagos nettó hozamai és költségmutatói kedvezőbbek voltak, míg más piacokon (beleértve Magyarországot is) a hozam és költség szerkezete különösen nagy eltéréseket mutatott a termékek között.
Összességében az EIOPA adatai alátámasztják, hogy a biztosítási alapú befektetési termékek 2020–2024-es időszakban pozitív nettó hozamokat értek el, de a magas költségek és a piaci inflációhoz viszonyított reálhozamok korlátai továbbra is fontos szempontot jelentenek a fogyasztók és felügyeleti szervek számára. A kockázati profil, költségstruktúra és célpiaci illeszkedés megfelelő kommunikációja kulcsfontosságú mind a terméktervezésben, mind az értékesítés során.