A világ meteorológiai szolgálatait tömörítő Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint nagy valószínűséggel újabb El Niño esemény alakul ki 2026-ban, amely a következő hónapokban jelentősen befolyásolhatja a globális hőmérsékleti és csapadékviszonyokat. A szervezet arra figyelmeztet, hogy az El Niño növeli a szélsőséges időjárási események, a hőhullámok, az aszályok és a heves esőzések kockázatát, ezért a kormányoknak, a gazdasági szereplőknek és a lakosságnak már most érdemes felkészülniük a várható hatásokra.

A WMO legfrissebb El Niño/La Niña előrejelzése szerint 80 százalék az esélye annak, hogy 2026 júniusa és augusztusa között kialakul az El Niño. Az előrejelző modellek alapján annak valószínűsége, hogy a jelenség legalább novemberig fennmaradjon, már eléri vagy meghaladja a 90 százalékot. Bár az esemény várható erősségében és csúcspontjának időzítésében még vannak bizonytalanságok, a legtöbb modell legalább közepes, de akár erős El Niño kialakulását is valószínűsíti.

A jelenség hátterében a Csendes-óceán trópusi térségében tapasztalható szokatlanul magas tengervíz-hőmérséklet áll. A megfigyelések szerint az egyenlítői Csendes-óceán középső és keleti részén a felszíni vízhőmérséklet már megközelítette az El Niño kialakulásához szükséges küszöbértékeket. A folyamatot tovább erősíti, hogy a felszín alatt hatalmas mennyiségű hő halmozódott fel: egyes területeken a víz hőmérséklete több mint 6 Celsius-fokkal haladja meg az átlagot.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a tudományos bizonyítékok egyértelműek: az El Niño már a küszöbön áll, és tovább fokozhatja a klímaváltozás következményeit. Úgy fogalmazott, hogy a jelenség „olajat önt a felmelegedő világ tüzére”, ezért a válasznak is a kihívás mértékéhez kell igazodnia. A főtitkár szerint gyorsítani kell a fosszilis energiahordozókról való leválást, a megújuló energiaforrásokra való átállást, valamint az előrejelző és korai riasztórendszerek fejlesztését.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy egy erős El Niño tovább növelheti az aszályok, a heves csapadékesemények és a szárazföldi, illetve tengeri hőhullámok kockázatát. Emlékeztetett arra is, hogy a 2023–2024-es El Niño az öt legerősebb ilyen esemény közé tartozott, és szerepet játszott a rekordmeleg 2024-es globális hőmérsékleti értékek kialakulásában.

Az El Niño a természetes éghajlati ingadozások egyik legerősebb formája. Általában két-hét évente jelentkezik, és kilenc-tizenkét hónapig tart. A jelenség során az egyenlítői Csendes-óceán középső és keleti részén a tengervíz hőmérséklete az átlagosnál magasabbra emelkedik, ami világszerte megváltoztatja a légköri és csapadékviszonyokat.

Bár minden El Niño esemény eltérő, bizonyos mintázatok rendszeresen megfigyelhetők. Dél-Amerika egyes térségeiben, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrika több országában és Közép-Ázsia egyes régióiban általában több csapadék hullik a szokásosnál. Ezzel szemben Közép-Amerikában, a Karib-térségben, Ausztráliában, Indonéziában és Dél-Ázsia egyes részein gyakrabban fordul elő szárazság.

A WMO hangsúlyozza, hogy maga az El Niño nem a klímaváltozás következménye, és nincs bizonyíték arra sem, hogy a globális felmelegedés gyakoribbá vagy erősebbé tenné az ilyen eseményeket. Ugyanakkor a melegebb légkör és óceánok több energiát és nedvességet biztosítanak a rendszer számára, ezért az El Niño által kiváltott szélsőséges időjárási események hatásai napjainkban súlyosabbak lehetnek, mint korábban.

A WMO kiegészítő szezonális előrejelzése szerint 2026 júniusa és augusztusa között a világ szinte minden régiójában az átlagosnál magasabb hőmérséklet várható. Ez fokozhatja a hőstresszt, növelheti az aszályok kialakulásának kockázatát, és kedvezhet az olyan összetett veszélyhelyzetek kialakulásának, mint a hőhullámokkal egyidejűleg jelentkező vízhiány vagy erdőtüzek.

A szervezet szerint az előrejelzések legfontosabb üzenete nem a pánikkeltés, hanem a felkészülés. A fejlett szezonális prognózisok és a korai figyelmeztető rendszerek lehetőséget adnak arra, hogy a kormányok, a humanitárius szervezetek és az éghajlatérzékeny ágazatok időben meghozzák a szükséges intézkedéseket, csökkentve ezzel az emberi, társadalmi és gazdasági károkat.