Az erdőtüzeket korábban az éjszaka gyakran lelassította: lehűlt a levegő, nőtt a páratartalom, a lángok ereje csökkent. Egy friss kutatás szerint azonban ez a természetes „pihenőidő” gyorsan eltűnik. A klímaváltozás miatt Észak-Amerikában ma már jóval hosszabb ideig kedvez az időjárás a tűz terjedésének – sok helyen már sötétedés után is teljes erővel égnek az erdők.

Az éghajlatváltozás miatt egyre hosszabb ideig tarthatnak az erdőtüzek Észak-Amerikában, mert a lángokat korábban visszafogó hűvös, párás éjszakák ritkábbá váltak. A Science Advances folyóiratban megjelent új tanulmány szerint az Egyesült Államokban és Kanadában 36 százalékkal nőtt azoknak az óráknak a száma az elmúlt 50 évben, amikor az időjárás kedvez a tűz terjedésének.

A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a tüzek később csillapodnak este, és korábban erősödnek fel újra reggel. Kaliforniában évi 550 órával, Arizona középső részén és Új-Mexikó délnyugati térségeiben pedig akár évi 2000 órával nőtt a potenciális égési idő a hetvenes évek közepe óta. A tűzveszélyes napok száma közben 44 százalékkal emelkedett, ami nagyjából 26 plusz napot jelent évente.

A vizsgálatot Kaiwei Luo és munkatársai készítették, akik közel 9000 nagyobb tüzet elemeztek 2017 és 2023 között műholdas és meteorológiai adatok alapján. A szerzők számítógépes modellel vetítették vissza az eredményeket 1975-ig.

A változás fő oka, hogy az éjszakák gyorsabban melegszenek, miközben a levegő szárazabb marad. Az amerikai NOAA adatai szerint 1975 óta az USA nyári éjszakai minimumhőmérséklete 1,4 Celsius-fokkal, míg a nappali maximum 1,2 fokkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy az éjszaka már kevésbé képes „visszanedvesíteni” a növényzetet és az avart.

A kutatók szerint ez a tűzoltók munkáját is megnehezíti, mert a korábban nyugodtabb éjszakai órákban lehetett a legnagyobb előrelépést elérni a tűz megfékezésében. Ha a lángok ekkor sem gyengülnek, másnap eleve kedvezőbb helyzetből indulnak.

A trend már a leégett területeken is látszik. Az Egyesült Államokban 2016 és 2025 között évente átlagosan 28 500 négyzetkilométer égett le – ez 2,6-szorosa az 1980-as évek átlagának. Kanadában az elmúlt tíz év leégett területe 2,8-szorosa volt az 1980-as évek szintjének.

Új szintre léphet az erdőtüzek elleni védekezés

A University of Southern California (USC) kutatói olyan mesterségesintelligencia-modellt fejlesztettek, amely valós időben képes megbecsülni, merre terjed tovább egy tűz, milyen gyorsan halad, és hol várható a legnagyobb intenzitása. Ez különösen fontos lehet azokban a kritikus első órákban, amikor a döntéshozóknak gyorsan kell határozniuk kitelepítésekről, útlezárásokról vagy a tűzoltó erők átcsoportosításáról.

A rendszer többféle műholdas megfigyelést és fizikai szimulációt kombinál. A korábbi modellekhez képest jelentős előrelépést jelent, hogy nemcsak a tűz aktuális helyzetét figyeli, hanem pontosabban becsüli meg a gyulladás idejét is. Ez kulcstényező, mert ugyanakkora leégett terület egészen mást jelent, ha a tűz két órája, vagy ha tíz órája ég. Az egyik esetben robbanásszerű terjedésről, a másikban lassabb folyamatról lehet szó.

Az új modell a domborzat hatását is figyelembe veszi, vagyis azt, hogyan gyorsíthatja a lángokat egy emelkedő vagy hogyan terelheti a terjedést a terep. Ez különösen hegyvidéki, nehezen megközelíthető területeken lehet hasznos, ahol a hagyományos helyszíni felmérés időigényes és veszélyes.

A fejlesztés legnagyobb előnye, hogy a tűzoltás a puszta megfigyelésből előrejelzésalapú működés felé mozdulhat el. A hatóságok hamarabb láthatják, mely települések kerülhetnek veszélybe, hol kell megerősíteni a védelmi vonalakat, és mely útvonalak maradhatnak nyitva menekítésre. A kutatók célja, hogy a rendszert mielőbb a katasztrófavédelem és a terepen dolgozó egységek számára is elérhetővé tegyék, mert a hosszabbodó és súlyosbodó tűzszezonok mellett minden előny percekben és emberéletekben mérhető.