Kevesen tudják, hogy a szívinfarktus télen gyakoribb. Nagy hidegben ugyanis összeszûkülnek az erek, megnõ a vérnyomás, és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is. Ezért idõsebbeknek a nagy hidegben nem ajánlott a kiadós séta.
Mivel a hideg levegõ kiszárítja a légutak nyálkahártyáját (és ezáltal rontja az immunrendszer hatékonyságát), tél közepére pedig már a szervezet D-vitaminraktára is kiürült, megnõ a felsõ légúti fertõzések, elsõsorban a nátha és az influenza veszélye. Véd a hideg levegõ közvetlen hatása ellen, ha a száj és az orr elé kendõt, sálat kötünk, és azon keresztül lélegezzük be a levegõt.
A nagy hideg kihûlést eredményezhet (35 Celsius-fok alatti testhõmérséklet), melynek legfõbb tünetei a remegés, a kimerültség, az ügyetlen kézmozdulatok, a zavarodott beszéd, a memóriavesztés, az álmosság. Csecsemõknél további jel a piros, hideg bõr és a nagyon alacsony energiaszint. A kihûlt embert tilos forró zuhany alá állítani, ez sokkszerûen hathat a szervezetre. Helyette ajánlott finoman dörzsölni a mellkast, a nyakat, a fejet és a lágyékot. Belülrõl melegít a meleg ital, de az alkohol kerülendõ. Ha a testhõmérséklet 35 Celsius-fok alá süllyedt, orvosi segítséget kell kérni.
A hidegben az erek összehúzódnak, csökken a perifériák vérellátottsága, ami a kéz- és lábujjakat, fület, orrot sérülékenyebbé teszi az elfagyással szemben. Ezért érdemes a fület és az arc alsó részét is sállal fedni. A kezet pedig az ötujjas kesztyûnél jobban védi az egyujjas.
A nagy hidegben a nehéz, vastag ruhadarabok helyett inkább több könnyû réteg ruha viselése ajánlott, mivel a rétegek között a levegõ szigetelõ rétegként mûködik. Mivel a szervezet hõleadásának 40-50 százalékát a fejen keresztüli hõleadás teszi ki, ajánlott a sapkaviselés. Havas, hideg idõben a vízálló, maximális tapadást biztosító cipõ ajánlott.
A hideg szárazzá, érdessé teszi a bõrt. A bõr állapota a testápolók mellett a táplálkozással is nagyban befolyásolható. A bõr rugalmasságát segítenek megõrizni az egészséges zsírok és az E-vitamin. Omega-3 zsírsavban bõvelkednek a tengeri halak, az E-vitaminnak pedig a mandula, a tökmag vagy a napraforgómag kitûnõ forrása.
Vannak, akik azért híznak télen, mert kevésbé aktívak, kevesebbet mozognak, másoknál a szezonális depresszió jár fokozott szénhidrátbevitellel.Tény, hogy a testhõmérséklet csökkenése fokozza az étvágyat. Az evés hõtermeléssel jár: már 30-60 perccel az étkezés után a szervezet 10 százalékkal több hõt termel, mint üres gyomor esetében. Ha valaki el akarja kerülni, hogy a hideggel járó étvágynövekedés plusz kilókat eredményezzen, töltse fel konyháját kalóriaszegény, de tápanyagokban gazdag ételekkel.
A hideg idõre adott reakció a testalkattól is függhet: a magasabb emberek hamarabb kezdenek el fázni, mint az alacsonyabbak, mert nagyobb felületen szenvednek hõveszteséget. A test hidegre adott egyik reakciója a remegés, a vacogás, amely révén hõ termelõdik az izmokban. Az akaratlagos mozgások, mint a lábrázás, kar lóbálása egy másik módja a hõtermelésnek.