A mentális egészség romlása ma már nem csupán egészségügyi kérdés, hanem komoly társadalmi és gazdasági kihívás is. Az OECD friss jelentése szerint 2023-ban az OECD- és EU-országok lakosságának több mint egyötöde élt valamilyen mentális zavarral, miközben a fiatalok körében különösen gyorsan romlanak a mutatók. A depresszió, a szorongás és az alkoholhasználati zavarok nemcsak az életminőséget rontják, hanem milliárdos veszteségeket is okoznak az európai gazdaságoknak.

Az OECD „The Economic Case for Preventing Mental Ill Health” című tanulmánya szerint a mentális egészség romlása az egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémává vált az európai és fejlett országokban. A becslések alapján 2023-ban az OECD- és EU-országok lakosságának valamivel több mint 20 százaléka szenvedett valamilyen mentális rendellenességtől. A leggyakoribb problémák a szorongásos zavarok, amelyek az esetek mintegy 40 százalékát adják, ezt követik a depressziós betegségek és a szerhasználattal kapcsolatos zavarok.

A jelentés különösen aggasztónak tartja a fiatalok helyzetét. A 15–24 éves korosztály több mint egynegyede érintett valamilyen mentális problémában. Az OECD szerint ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a fiatal korban kialakuló mentális zavarok gyakran tartósan fennmaradnak, hosszú távon befolyásolva az oktatási eredményeket, a munkavállalási esélyeket és az általános életminőséget.

A romló trend mögött több, egymással összefonódó társadalmi folyamat áll. A COVID–19-járvány miatti izoláció és bizonytalanság erőteljesen rontotta a lakosság mentális állapotát, de az OECD szerint a megélhetési válság, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a klímaszorongás, a geopolitikai konfliktusok és a közösségi média túlzott használata is hozzájárul a probléma erősödéséhez. A kutatás szerint az egyenlőtlenségek növekedése önmagában közel 19 százalékkal magasabb mentális problémaszinttel járhat együtt.

A mentális egészségromlás ára rendkívül magas. Az OECD modellezése szerint a depresszió, a generalizált szorongás és az alkoholhasználati zavarok 2025 és 2050 között átlagosan 2,5 évvel rövidítik meg az egészségben eltöltött élettartamot az EU-ban. A szervezet becslése szerint évente mintegy 28 ezer korai haláleset köthető ezekhez az állapotokhoz.

A gazdasági következmények szintén súlyosak. A mentális betegségek évente körülbelül 76 milliárd euró többletköltséget jelentenek az uniós egészségügyi rendszerek számára, ami az egészségügyi költségvetések mintegy 6 százalékát teszi ki. Emellett a rossz mentális állapot a munkaerőpiacon is komoly veszteségeket okoz: a hiányzások, a csökkent teljesítmény és a korai munkaerőpiaci kilépés miatt az EU GDP-je évente átlagosan 1,7 százalékkal lehet alacsonyabb. Ez évente nagyjából 313 milliárd eurós veszteséget jelent.

Magyarország is része az OECD és az EU elemzésének. Egy korábbi OECD-országprofil szerint 2019-ben a magyar lakosság 14 százalékát érintette valamilyen mentális probléma, ami ugyan az EU-átlag alatt volt, de a mentális betegségek gazdasági költsége így is elérte a GDP 3,1 százalékát. A leggyakoribb problémák Magyarországon is a szorongásos és depressziós zavarok voltak. Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar férfiak öngyilkossági rátája továbbra is az egyik legmagasabb az Európai Unióban.

A jelentés szerint a helyzet javítható lenne, ráadásul gazdaságilag is megtérülő módon. Az OECD különösen hatékonynak tartja a közösségi és alapellátásban nyújtott pszichológiai segítséget, a kognitív viselkedésterápiát, az iskolai mentális egészségprogramokat, valamint a munkahelyi prevenciós intézkedéseket. Sok ilyen beavatkozás nemcsak költséghatékony, hanem hosszabb távon még megtakarítást is eredményezhet az egészségügy és a gazdaság számára.

Az OECD ugyanakkor hangsúlyozza: önmagában az egészségügyi ellátás fejlesztése nem lesz elegendő. A mentális egészség megőrzéséhez olyan társadalmi intézkedésekre is szükség van, amelyek csökkentik a bizonytalanságot, a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget. A jelentés szerint azokban az országokban jobb a lakosság mentális állapota, ahol erősebb a szociális védelem és kisebbek a társadalmi egyenlőtlenségek.