Hiába nőhet a csapadék mennyisége a globális felmelegedés hatására, a világ számos térségében mégis szárazabbá válhat a talaj és csökkenhet a hasznosítható vízkészlet. Egy friss, a Nature folyóiratban publikált kutatás szerint ugyanis az eső egyre inkább rövid, intenzív zivatarokba koncentrálódik, amelyek között hosszabb száraz időszakok alakulnak ki. A jelenség világszerte megfigyelhető, és komoly kihívást jelenthet a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a városi infrastruktúra számára.

A Dartmouth College kutatói 1980 és 2022 közötti globális csapadékadatokat elemeztek, és arra jutottak, hogy a Föld legtöbb régiójában az éves csapadék egyre kevésbé egyenletesen oszlik el az év során. A kutatás szerint ma sok helyen kevesebb, de sokkal intenzívebb esőzés jellemző, miközben a záporok között hosszabb száraz periódusok alakulnak ki.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagy intenzitású esők nem feltétlenül növelik a talaj és a felszín alatti vízkészletek vízutánpótlását. A talaj ugyanis csak korlátozott mennyiségű vizet képes rövid idő alatt felszívni. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék jelentős része felszíni lefolyássá válik, majd gyorsan elpárolog, mielőtt elérné a mélyebb talajrétegeket vagy a vízadó rétegeket.

A kutatók egy különleges módszert is alkalmaztak: az úgynevezett Gini-együtthatót, amelyet eredetileg a jövedelmi egyenlőtlenségek mérésére fejlesztettek ki. Ezzel vizsgálták, mennyire koncentráltan hullik a csapadék egy adott térségben. Minél magasabb az érték, annál inkább néhány extrém esőzésre korlátozódik az éves csapadék.

A legnagyobb változást az Amazonas térségében tapasztalták, ahol a csapadék koncentrációja több mint 30 százalékkal nőtt az elmúlt négy évtizedben. Az Egyesült Államok nyugati részén, különösen a Sziklás-hegység térségében szintén jelentősen gyakoribbá váltak az intenzív felhőszakadások.

A kutatás szerint a globális felmelegedés további erősödése tovább fokozhatja ezt a trendet. A modellek alapján már 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén a világ népességének mintegy 27 százaléka élhet olyan térségben, ahol a talaj a növekvő csapadékmennyiség ellenére is szárazabbá válik.

A tanulmány szerzői szerint a jövő vízgazdálkodásában már nem lesz elegendő pusztán az éves csapadékmennyiséget figyelni. Egyre fontosabbá válik az is, hogy az eső milyen intenzitással és milyen időbeli eloszlásban érkezik. A kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás nemcsak több szélsőséges időjárási eseményt hoz, hanem alapjaiban alakítja át a vízkörforgást is.