A mentális egészség romlása már nem csupán egészségügyi vagy társadalmi kérdés, hanem egyre súlyosabb gazdasági kockázat is. A Zurich Insurance Group friss, „The Value of Mental Health” című jelentése szerint 2030-ra egyes országokban akár a GDP 5%-át is elérhetik a mentális problémák okozta termelékenységi veszteségek. A legnagyobb terhet ráadásul nem az egészségügyi rendszerek, hanem a családok, a munkáltatók és maguk az érintettek viselik.
A mentális betegségek gazdasági hatása gyorsabban növekszik, mint ahogy arra a legtöbb ország felkészült. A Zurich Insurance Group hat ország – Ausztrália, Chile, Németország, Malajzia, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Királyság – adatait elemezve arra jutott, hogy egyes országokban 2030-ra már minden harmadik munkaképes korú felnőtt élhet valamilyen mentális egészségügyi problémával.
A kutatás szerint az érintettek évente átlagosan 60–67 egészséges életnapot veszítenek el. Ez országonként akár 0,3–2,9 millió elveszett egészséges életévet jelenthet, ami a teljes jóléti veszteség 7–14%-át teszi ki. A jelentés szerint ez a teher sok országban már a daganatos betegségek összesített hatásával mérhető össze.
A legnagyobb gazdasági veszteséget nem a rövid távú betegszabadságok okozzák, hanem az, hogy az érintettek fokozatosan kiszorulnak a munkaerőpiacról. Többen elveszítik állásukat, nehezen térnek vissza dolgozni, vagy eleve nem tudnak tartósan belépni a foglalkoztatásba. Az Egyesült Királyságban például a mentális problémákkal élők foglalkoztatási aránya 29 százalékponttal alacsonyabb az egészséges lakossághoz képest.
A Zurich szerint az AI és az automatizáció tovább erősítheti ezt a folyamatot, mivel csökkennek a belépő szintű munkák, miközben nő a készségigény. Emiatt a fiatalok mentális állapota különösen kritikus kérdéssé válik. Németországban például már a 15–19 éves korosztály közel egyharmada érintett valamilyen mentális problémában.
A jelentés arra is rámutat, hogy a mentális betegségek „rejtett költségei” messze meghaladják az állami egészségügyi kiadásokat. A hat vizsgált országban a teljes jóléti veszteség éves szinten megközelíti az ezermilliárd dollárt, és egyes országokban akár 49-szer nagyobb lehet, mint a hivatalos mentális egészségügyi ráfordítások. A családok sok esetben évente több mint ezer óra informális gondozást végeznek, miközben a kezelési költségek jelentős részét saját zsebből finanszírozzák.
Alison Martin, a Zurich élet-, egészség- és bankbiztosítási üzletágának vezérigazgatója szerint a korai beavatkozás kulcsszerepet játszik. A vállalat tapasztalatai alapján azoknak a munkavállalóknak mintegy egyharmada, akik időben rehabilitációs támogatást kapnak, képes a munkaerőpiacon maradni. A jelentés ezért sürgeti a vállalatokat és a döntéshozókat, hogy a mentális egészséget ne csupán egészségügyi, hanem gazdasági és munkaerőpiaci kérdésként is kezeljék.