Jelentős különbségek figyelhetők meg az Európai Unió tagállamai között mind a gazdasági teljesítmény, mind a lakosság tényleges életszínvonala tekintetében – derül ki az Eurostat vásárlóerő-paritáson (PPP) alapuló 2025-ös előzetes adataiból. Az összehasonlítás azért különösen fontos, mert kiszűri az egyes országok eltérő árszintjeinek hatását, így pontosabb képet ad arról, hogy valójában mennyi árut és szolgáltatást engedhetnek meg maguknak az emberek.
A háztartások anyagi jólétének legfontosabb mutatója az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (Actual Individual Consumption – AIC). Ez nemcsak a háztartások saját kiadásait foglalja magában, hanem azokat a szolgáltatásokat is – például az egészségügyi vagy oktatási ellátásokat –, amelyeket az állam vagy nonprofit szervezetek biztosítanak számukra. Az Eurostat szerint ez a mutató jobban tükrözi a lakosság tényleges jólétét, mint a GDP.
2025-ben az AIC egy főre jutó értéke az EU-átlag 73 és 145 százaléka között szóródott. A legmagasabb szintet Luxemburg érte el, ahol a fogyasztás 45 százalékkal haladta meg az uniós átlagot, míg Németországban 20, Hollandiában pedig 19 százalékkal volt magasabb annál. A rangsor másik végén Magyarország és Lettország állt: mindkét országban az egy főre jutó tényleges fogyasztás 27 százalékkal maradt el az EU átlagától. Észtország 26 százalékos lemaradással követte őket. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a lakossági jólét szempontjából az EU sereghajtói közé tartozik.
A gazdasági teljesítményt mérő egy főre jutó GDP esetében szintén jelentősek az eltérések. Az EU-ban tíz ország teljesített az átlag felett. Luxemburg GDP-je 139 százalékkal, Írországé 138 százalékkal, Hollandiáé pedig 33 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. A lista végén Bulgária és Görögország állt, amelyek 32 százalékkal maradtak el az átlagtól, míg Lettország 29 százalékos lemaradást mutatott. Magyarország GDP-je ugyan magasabb a sereghajtókénál, de továbbra is az uniós átlag alatt helyezkedik el.
Az Eurostat elemzése arra is rámutat, hogy a GDP és a tényleges fogyasztás között nem minden esetben van szoros kapcsolat. Luxemburg és Írország például rendkívül magas GDP-értékeket produkál, amelyeket jelentős részben multinacionális vállalatok tevékenysége hajt, miközben a lakossági fogyasztásban már jóval kisebb az előnyük. Ezért tekintik a szakértők az AIC-t a háztartások jólétének egyik legfontosabb nemzetközi összehasonlító mutatójának.
A vásárlóerő-paritásos mutatók mellett az Eurostat az árszinteket is vizsgálja. A legutóbbi teljes körű adatok szerint Magyarország az EU legolcsóbb országai közé tartozik: csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabbak a fogyasztói árszintek. Az alacsonyabb árak azonban nem ellensúlyozzák teljes mértékben a lakosság szerényebb jövedelmi és fogyasztási lehetőségeit, ezért a magyar háztartások anyagi jóléte továbbra is az uniós rangsor alsó részében helyezkedik el.
A 2025-ös adatok összességében azt mutatják, hogy bár az uniós országok gazdasági fejlettsége és árszintje továbbra is közeledik egymáshoz, a lakosság tényleges fogyasztásában és életminőségében még mindig jelentős különbségek vannak. Magyarország esetében különösen figyelemre méltó, hogy a háztartások anyagi jólétét mérő mutató alapján az EU utolsó helyezettjei közé került.