Az európai biztosítási szektor pénzügyi alapjai továbbra is stabilak, miközben a geopolitikai feszültségek, a természeti katasztrófák, a nem európai piaci függőségek és a mesterséges intelligencia új típusú kockázatokat hoznak. A felügyeletek szerint ezek a hatások egyre inkább erősíthetik is egymást.
Stabil tőkehelyzet, összetettebb kockázatok
Az Európai Felügyeleti Hatóságok – az EBA, az EIOPA és az ESMA – közös kockázati jelentésének 2026 őszi frissítése alapján az európai biztosítók pénzügyi helyzete összességében ellenálló. A medián szolvenciaráták mind az élet-, mind a nem-életbiztosítóknál stabilak maradtak, miközben a nem-életbiztosítási üzletág jövedelmezősége, a kombinált hányados alapján, szintén lényegében változatlan volt.
A kedvező alapok mellett azonban a kockázati környezet jelentősen összetettebbé vált. A felügyeletek szerint a geopolitikai, piaci, demográfiai, éghajlati és technológiai kockázatok nem elszigetelten jelentkeznek: kölcsönösen erősíthetik egymás hatását, ezért a pénzügyi stabilitás védelmében rendszerszintű megközelítésre van szükség.
A legfontosabb külső függőség: a viszontbiztosítás
A biztosítók nemzetközi kitettsége elsősorban befektetési és viszontbiztosítási kapcsolataikon keresztül jelenik meg. A nem EGT-s piacokhoz kapcsolódó viszontbiztosítási kitettség különösen jelentős: a cedált kockázatok mintegy 28 százaléka nem EGT-s partnerekhez kerül. A kitettség ráadásul erősen koncentrált: főként az Egyesült Királyság, Bermuda és Svájc szerepel a partnerek között.
Ez a biztosítási szektor legfontosabb közvetlen, nem EGT-s függősége, amely a koncentrációs és partnerkockázat miatt is figyelmet igényel. A nemzetközi jelenlét ugyanakkor a biztosítók befektetéseiben is érzékelhető. A közvetlen, nem EGT-s befektetések a teljes befektetési állomány mintegy 13 százalékát teszik ki, a kollektív befektetési konstrukciókon keresztüli közvetett kitettség pedig ennél is nagyobb. Ezek között különösen az amerikai eszközök és a tőzsdei részvények súlya jelentős.
Mérsékeltebb nemzetközi biztosítási jelenlét
A biztosítók kötelezettségoldali és közvetlen biztosítási kitettsége ennél jóval kisebb. A nem EGT-s kockázatokhoz kapcsolódó technikai tartalékok aránya mindössze 3,2 százalék, míg a nem EGT-s üzletág a teljes bruttó díjbevétel körülbelül 10 százalékát adja. A külföldi kitettség tehát elsősorban nem a biztosítási kötelezettségek, hanem a befektetések és a viszontbiztosítás oldalán koncentrálódik.
NatCat: tovább nőhet a biztosítási védelem hiánya
A természeti katasztrófák jelentette kockázatok szintén kiemelt figyelmet kapnak. A gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófa események tovább növelhetik a biztosítási védelmi rést, ezért a felügyeletek szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzés ösztönzésére, a fogyasztói kockázattudatosság erősítésére és európai kockázatközösségi megoldások kialakítására.
Az AI a kiberkockázatot is átírhatja
A mesterséges intelligencia gyors fejlődése a kiberbiztosításban is új helyzetet teremt. Az AI-val támogatott kibertámadások gyakoribbá vagy súlyosabbá válása egyszerre növelheti a károk és a felhalmozódó kitettségek kockázatát. Hosszabb távon a kiberkockázat átárazása, a szigorúbb kockázatvállalás és a kizárások szélesebb körű alkalmazása akár a biztosítási fedezet elérhetőségét is csökkentheti.
A felügyeletek emellett már a kvantumszámítástechnika kockázataira való felkészülést is szükségesnek tartják. A fejlett AI-modellek ugyanis nagy sebességgel és léptékben képesek informatikai sérülékenységeket azonosítani és kihasználni, ami a pénzügyi rendszer működési ellenálló képességét is új kihívások elé állítja.
A magánhitelpiac is felügyeleti fókuszba került
A private credit piacok gyors bővülése szintén új kockázatokat hoz. Az európai biztosítók kitettsége összességében korlátozott, de az eszközök értékelését megnehezíti a korlátozott átláthatóság és a kevésbé gyakori értékelés. A biztosítók magánhitelhez kapcsolódó kitettségei elsősorban jelzáloghitelekből és egyéb kölcsönökből, nem tőzsdei vállalati kötvényekből, illetve fedezett értékpapírokból állnak; a közvetlen kitettségek főként ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységekre koncentrálódnak.
A felügyeletek szerint a felkészülés a kulcs
Az ESAs ajánlásai között ezért a geopolitikai forgatókönyvek elemzésének és a válságkezelési felkészültségnek az erősítése, a nem EGT-s és private credit kitettségek szorosabb nyomon követése, valamint az AI és a kvantumszámítástechnika jelentette kockázatokra való felkészülés is szerepel. A stabil tőkehelyzet mellett így egyre nagyobb szerepet kap az operációs ellenálló képesség, a kiberbiztonság és a megfelelő vészhelyzeti tervezés.