Bár Európa egyes országai jelentős eredményeket érnek el a közúti balesetek visszaszorításában, az Európai Unió összességében messze elmarad attól a tempótól, amely szükséges lenne a 2030-ra kitűzött cél eléréséhez. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) legfrissebb jelentése szerint a halálos közúti balesetek száma 2019 óta mindössze 15 százalékkal csökkent, miközben a célhoz legalább 31 százalékos mérséklésre lett volna szükség 2025-ig.

Európa közlekedésbiztonsága két irányba halad: miközben néhány ország jó úton van afelé, hogy teljesítse az Európai Unió 2030-as vállalását – a közúti halálesetek számának felére csökkentését –, addig a legtöbb állam fejlődése túl lassú. Erre hívja fel a figyelmet az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) 20. alkalommal elkészített Road Safety Performance Index (PIN) jelentése, amely 31 európai ország közlekedésbiztonsági teljesítményét vizsgálja.

A jelentés szerint 2025-ben mintegy 19 500 ember vesztette életét az Európai Unió útjain, és több mint 100 ezren szenvedtek súlyos sérüléseket közlekedési balesetekben. Bár a halálos áldozatok száma csökken, a változás üteme messze nem elegendő: 2019-hez képest mindössze 15 százalékos javulás történt, miközben a 2030-as célhoz vezető pálya szerint 2025-re körülbelül 31 százalékos csökkenésre lett volna szükség.

A lemaradás miatt az EU-nak most már sokkal gyorsabb előrelépésre lenne szüksége: a halálos közúti balesetek számát a következő öt évben évente mintegy 10 százalékkal kellene csökkenteni ahhoz, hogy a 2030-as cél még elérhető legyen. Ez csaknem ötszöröse a jelenlegi éves javulási ütemnek.

A jelentés ugyanakkor azt is mutatja, hogy a gyors fejlődés lehetséges. A legnagyobb eredményt Lengyelország érte el: 2019 óta 43 százalékkal csökkent a közúti halálesetek száma, ami a vizsgált országok között a legjelentősebb javulás. A korábban is jó teljesítményt nyújtó országok közül Belgium 31 százalékos, Dánia pedig 32 százalékos csökkenést ért el ugyanebben az időszakban, így közelebb kerültek a 2030-as cél teljesítéséhez.

A legbiztonságosabb európai országok továbbra is Norvégia és Svédország, ahol egymillió lakosra 19 közúti haláleset jut. Az uniós átlag ezzel szemben 43 haláleset egymillió lakosra vetítve. A legrosszabb mutatókkal Szerbia és Bulgária rendelkezik, ahol ez az arány jóval magasabb.

A jelentés szerint Magyarországon 2025-ben 48 közúti haláleset jutott egymillió lakosra, ami meghaladja az uniós 43-as átlagot. Ugyanakkor a magyar adatok javulást mutatnak: 2019 és 2025 között 24 százalékkal csökkent a közúti halálesetek száma. Az ETSC értékelése szerint Magyarország közlekedésbiztonsági teljesítménye az elmúlt évtizedben kihívásokkal küzdött: a javulás üteme elmarad attól, ami szükséges lenne ahhoz, hogy az ország teljesítse a 2030-as célkitűzést, vagyis a halálos és súlyos közúti sérülések számának felére csökkentését.

A jelentés arra is rámutat, hogy nemcsak a halálos balesetek számának csökkentése jelent kihívást. A súlyos sérülések területén jóval lassabb az előrelépés: évente továbbra is mintegy 100 ezer ember sérül meg súlyosan az EU útjain.

Az ETSC szerint a már elért eredményeket veszélyeztethetik azok a javaslatok is, amelyek lazítanák a jelenlegi biztonsági előírásokat. A szervezet többek között aggályosnak tartja az új, kisebb elektromos járműkategóriák biztonsági követelményeinek befagyasztását, az elektromos kisteherautók sebességhatárolóinak kérdését, valamint a hosszabb és nehezebb tehergépjárművek elterjedését.

A szervezet szerint a megoldás a „Safe System” megközelítés következetes alkalmazása lehet, amely abból indul ki, hogy az emberi hibák elkerülhetetlenek, ezért az úthálózatot, a járműveket és a szabályozást úgy kell kialakítani, hogy ezek ne vezessenek halálos vagy súlyos következményekhez.

Az ETSC további intézkedéseket sürget: több és hatékonyabb ellenőrzést, megfelelő finanszírozást a közlekedésbiztonsági programokra, valamint az uniós járműbiztonsági szabályok további erősítését. A szervezet ajánlásai között szerepel többek között a 30 km/h-s sebességhatár bevezetése városi környezetben, 70 km/h-s korlátozás a nem osztott vidéki utakon, valamint legfeljebb 120 km/h-s sebesség a gyorsforgalmi utakon.

A jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy a közúti halálesetek csökkentése nem kizárólag technológiai vagy infrastrukturális kérdés: elsősorban politikai döntések és következetes intézkedések eredménye. Azok az országok, amelyek hosszú távon és következetesen foglalkoznak a közlekedésbiztonsággal, már most látványos eredményeket mutatnak.