A magyar biztosítási piac 2025-ben tovább erősödött: a biztosítók díjbevétele dinamikusan bővült, a befektetett eszközállomány kétszámjegyű ütemben nőtt, a szektor tőkehelyzete pedig továbbra is stabil. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekvő kárráfordítások, a geopolitikai bizonytalanságok és az ügyféltájékoztatás, illetve panaszkezelés területén tapasztalt hiányosságok továbbra is kockázatot jelentenek.

A biztosítók díjbevétele 2025-ben 15 százalékkal emelkedett, és a fióktelepekkel együtt elérte a 2115 milliárd forintot. A növekedéshez mind az élet-, mind a nem-életbiztosítási üzletág hozzájárult, de eltérő dinamikával: a nem-élet ág díjbevétele 8 százalékkal bővült, míg az életbiztosítások esetében 28 százalékos növekedést mért az MNB. Utóbbihoz jelentősen hozzájárultak az egyszeri és eseti díjas konstrukciók felfutása.

A biztosítók befektetett eszközállománya több mint 11 százalékkal nőtt, ami a szektor megtakarítási és befektetési szerepének további erősödését jelzi. A biztosítási szektor jövedelmezősége is kedvezően alakult: a Szolvencia II szabályozás alapján számolt tőkearányos eredmény 12 százalék volt. A biztosítók tőkefeltöltöttsége továbbra is jelentősen meghaladta a jogszabályi minimumot, a szektor tőkeellátottsága közel kétszerese volt az előírt szintnek.

Az MNB szerint a biztosítók stabil működését ugyanakkor több kockázati tényező is befolyásolhatja. A biztosítási károk növekvő költségei különösen a nem-életbiztosítási területeken jelentenek kihívást. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) kombinált mutatója 94 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a biztosítók kárráfordításai és működési költségei a díjbevétel egyre nagyobb részét teszik ki.

A biztosítási piac egyik fontos változása, hogy az ügyfelek által elvárt érték és a termékek teljesítménye egyre nagyobb figyelmet kap. Az MNB által kialakított, a biztosítások ügyfélértékének növelését célzó Etikus 2.0 szabályozási csomag hatására javultak a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási eszközalapok hozamai. Az MNB adatai szerint az ajánlott tartási idő mellett, mérsékelt forgatókönyv alapján számított nettó hozamok átlaga a 2023 végi 3,36 százalékról 2026 januárjára 4,56 százalékra emelkedett, míg nettó eszközértékkel súlyozva 5,56 százalékot ért el.

A fogyasztóvédelmi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a biztosítási szolgáltatások területén továbbra is vannak fejlesztendő pontok. Az ügyfelek leggyakrabban az ügyviteli hiányosságok, a nem megfelelő tájékoztatás, a kárrendezés során megállapított összegek, valamint a kárrendezés és panaszkezelés elhúzódása miatt tettek panaszt. Szintén gyakori probléma volt, hogy a fogyasztók késedelmes válaszokat kaptak, vagy a panaszokra adott válaszok tartalmát kifogásolták.

Az MNB vizsgálatai során több esetben azt is megállapította, hogy a biztosítók által alkalmazott minőségbiztosítási telefonos megkeresések – az úgynevezett welcome callok – nem minden esetben feleltek meg teljes körűen a felügyelet elvárásainak. Ezek a hívások fontos szerepet töltenek be abban, hogy az ügyfelek a szerződéskötés után is megfelelő információt kapjanak a választott termékről és annak feltételeiről.

A jelentés szerint a biztosítási közvetítői piac is bővült: az alkuszok és többes ügynökök 334 milliárd forintnyi biztosítási díjat közvetítettek, amelynek 91 százaléka nem-életbiztosításokhoz kapcsolódott. A közvetítőkkel kapcsolatban a fogyasztói kifogások elsősorban a szerződéskötést megelőző tájékoztatás minőségére, illetve az esetleges megtévesztő vagy félrevezető kereskedelmi gyakorlatokra vonatkoztak.

Az MNB összegzése szerint a biztosítási szektor pénzügyi stabilitása továbbra is erős, a szereplők megfelelő tartalékokkal rendelkeznek, és működésük támogatja a gazdaság fejlődését. A következő időszak egyik meghatározó feladata ugyanakkor az ügyfélbizalom fenntartása lesz: a növekvő termékösszetettség és a változó kockázati környezet mellett a közérthető tájékoztatás, a gyorsabb kárrendezés és a hatékony panaszkezelés egyre fontosabb versenytényezővé válik.