A 30–59 éves magyarok 19 százaléka csak akkor tud félretenni, ha egyszerre nagyobb összeghez jut, miközben további 19 százalék egyáltalán nem tud megtakarítani. Ugyanakkor stabilan mintegy minden harmadik középkorú már a hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összeget– derül ki a K&H biztos jövő kutatásának második negyedéves eredményeiből. A rendszeres, tudatos megtakarítás továbbra sem általános, ráadásul jelentős különbségek látszanak jövedelem, végzettség és lakóhely szerint is.ű

A K&H biztos jövő kutatásának eredményei szerint a középkorú magyarok megtakarítási szokásaiban továbbra is erős kettősség látszik. Bár az elmúlt évekhez képest csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem tudnak félretenni, a rendszeres és tudatos megtakarítás továbbra sem vált általánossá. 

Alkalmanként vagy rendszeresen?

A felmérés szerint a 30–59 évesek 19 százaléka csak akkor tud megtakarítani, ha egyszerre nagyobb összeghez jut. Ez egyúttal megegyezik azok arányával is, akik egyáltalán nem tudnak félretenni. A kutatás alapján sok háztartás pénzügyi mozgástere továbbra is korlátozott: a rendszeres havi megtakarítás helyett inkább az eseti félretétel jellemző.

Az elmúlt öt év eredményeit tekintve elmondható, hogy stabilan 30 százalék körül alakult azok aránya, akik már a hónap elején elkülönítik a megtakarításra szánt összeget. Ez arra utal, hogy a tudatos pénzügyi tervezés ugyan jelen van a lakosság egy részénél, de egyelőre nem tudott szélesebb körben elterjedni.

Felemás szokások

A magasabb jövedelműek 45 százaléka takarít meg tudatosan már a hónap elején, míg az alacsonyabb jövedelműeknél ez az arány mindössze 17 százalék. A magasabb végzettségűek és a budapestiek körében szintén jóval gyakoribb a rendszeres megtakarítás, előbbiek 42, utóbbiak 41 százaléka nyilatkozott így.

A kutatás eredményei szerint az alacsony jövedelműek közel harmada egyáltalán nem tud félretenni, a közepes jövedelműek körében ez az arány 19 százalék, a magasabb jövedelműeknél pedig mindössze 10 százalék. Az adatok jól mutatják, hogy a kedvezőbb anyagi helyzet nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosít a rendszeres megtakarításhoz.

A felmérés szerint a falvakban élők és az alacsonyabb végzettségűek körében az átlagosnál magasabb azok aránya, akik nem tudnak rendszeresen félretenni, vagy csak alkalomszerűen képesek megtakarítani.

A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a tudatos megtakarítási szokások elsősorban a magasabb jövedelműek, a magasabb végzettségűek és a budapestiek körében jelennek meg nagyobb arányban, miközben más társadalmi csoportoknál továbbra is korlátozottabb a rendszeres megtakarítás lehetősége.

„A kutatás eredményei alapján biztató, hogy sokan még a bizonytalanabb gazdasági környezetben is igyekeznek tudatosabban kezelni pénzügyeiket, és rendszeresen félretenni. A hosszú távú pénzügyi biztonság szempontjából különösen fontos, hogy minél többen alakítsanak ki rendszeres megtakarítási szokásokat.” – értelmezte a kutatás eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.