Gyors ütemben erősödik az El Niño jelenség a Csendes-óceán trópusi térségében, ami a következő hónapokban világszerte növelheti a hőhullámok, az aszályok, a heves esőzések és más szélsőséges időjárási események valószínűségét – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A szervezet szerint a mostani előrejelzések rendkívül egybehangzóak, ezért nagy az esély, hogy az El Niño az év második felében tovább erősödik.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint már kialakultak az El Niño feltételei a trópusi Csendes-óceán térségében, és az éghajlati jelenség a következő hónapokban várhatóan gyorsan erősödik. A szervezet legfrissebb szezonális előrejelzése alapján július és szeptember között erős El Niño alakulhat ki, amely világszerte növeli a hőhullámok, az aszályok, a heves csapadékesemények és más időjárási szélsőségek kockázatát.
A WMO közlése szerint a vezető nemzetközi előrejelző központok modelljei rendkívül nagy egyetértést mutatnak. Az előrejelzések alapján a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői térségében a tengerfelszín hőmérséklete átlagosan több mint 2 Celsius-fokkal haladhatja meg a sokéves átlagot, ami egy erős El Niño eseményre utal. A jelenség az északi félteke őszén tovább fokozódhat, miközben az egyenlítői Atlanti-óceán is az átlagosnál melegebb maradhat.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint az El Niño várható erősödése jelentősen növeli az aszályok, a heves esőzések, valamint a szárazföldi és tengeri hőhullámok kialakulásának esélyét. Hangsúlyozta, hogy a szervezet az ENSZ-en belül és regionális szinten is fokozza az együttműködést annak érdekében, hogy a kormányok, a humanitárius szervezetek és az olyan időjárás-érzékeny ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az egészségügy, időben felkészülhessenek a várható hatásokra.
Az El Niño az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) meleg fázisa, amely a globális éghajlat egyik legerősebb természetes alakítója. Jellemzően két-hét évente alakul ki, és általában kilenc-tizenkét hónapig tart. Hatásai régiónként eltérőek, mivel az intenzitás mellett az is befolyásolja őket, hogy a jelenség miként lép kölcsönhatásba más éghajlati folyamatokkal.
A WMO előrejelzése szerint július és szeptember között a világ szárazföldi területeinek döntő részén az átlagosnál magasabb hőmérséklet várható. Az Indiai-óceánon és a trópusi Atlanti-óceánon szintén melegebb viszonyokra számítanak, míg az Észak-atlanti térségben inkább az átlagos vagy annál alacsonyabb hőmérséklet valószínű.
A csapadék eloszlásában is jelentős különbségek várhatók. Az átlagosnál több eső eshet a Csendes-óceán egyenlítői térségében és Dél-Európában, miközben az Indiai-szubkontinens, Ausztrália nagy része, Kelet-Afrika, Közép-Amerika és a Karib-térség több országa szárazabb időjárásra készülhet. Európában észak–déli megosztottság rajzolódik ki: délen csapadékosabb, északon szárazabb idő valószínű, ugyanakkor a kontinensre vonatkozó előrejelzések bizonytalansága továbbra is nagyobb, mint a világ számos más térségében.
A WMO hangsúlyozza, hogy az El Niño önmagában nem határozza meg a teljes globális időjárást, de jelentősen módosíthatja a szélsőséges események valószínűségét. Ezért a szervezet fokozza a szezonális előrejelzések, a korai figyelmeztető rendszerek és a nemzetközi koordináció szerepét, hogy az érintett országok minél hatékonyabban mérsékelhessék a várható gazdasági és társadalmi károkat.