A turizmus már nemcsak a gazdasági bizonytalansághoz és a geopolitikai feszültségekhez, hanem a szélsőséges időjárási eseményekhez is kénytelen alkalmazkodni. Az OECD friss Tourism Trends and Policies 2026 jelentése szerint a hőhullámok, árvizek, erdőtüzek és viharok alapjaiban formálják át az utazási szokásokat és a turisztikai desztinációk működését. Azok az országok és vállalkozások lesznek hosszú távon versenyképesek, amelyek időben felkészülnek az új kockázatokra.

A klímaváltozás már a turizmus mindennapjait alakítja

A szélsőséges időjárási események ma már nem kivételes helyzetek, hanem a turizmus működését alapvetően befolyásoló tényezők. A hőhullámok, villámárvizek, erdőtüzek, aszályok és heves viharok egyre gyakrabban zavarják meg az utazásokat, károsítják a turisztikai infrastruktúrát és alakítják át az utazók úticélválasztását. Az OECD szerint a klímaváltozás hatásai miatt a turisztikai ágazatnak már nem csupán a károk helyreállítására kell felkészülnie, hanem hosszú távon is alkalmazkodnia kell az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekhez.

A jelentés szerint a szélsőséges időjárási események nemcsak közvetlen károkat okoznak – például utak, repülőterek, szálláshelyek vagy turisztikai látványosságok sérülésével –, hanem hosszabb távon is átalakítják az utazási keresletet. A mediterrán térségben például a gyakoribb és intenzívebb nyári hőhullámok miatt várhatóan egyre többen választanak hűvösebb úti célokat vagy az elő- és utószezont.

A gazdasági hatások sem elhanyagolhatók

Az OECD számításai szerint a legsúlyosabb időjárási katasztrófák átlagosan 2,2%-kal csökkentik az érintett régió GDP-jét, és a veszteségből még öt év elteltével is átlagosan 1,7% megmarad. A negatív hatások ráadásul nem állnak meg az érintett térség határain: ha egy súlyos természeti katasztrófa 100 kilométeren belül következik be, a szomszédos régiók gazdasági teljesítménye is átlagosan további 0,5%-kal mérséklődik. Az OECD-országokban az extrém időjárási események összességében évente a GDP több mint 0,3%-ának megfelelő veszteséget okoznak.

Nem elég reagálni, alkalmazkodni kell

A jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy a turizmusnak el kell mozdulnia a válságkezeléstől a hosszú távú alkalmazkodás felé. Ennek kulcselemei közé tartozik a kockázatértékelés, a korszerű előrejelző és riasztórendszerek fejlesztése, a turisztikai infrastruktúra klímaállóvá tétele, valamint a vállalkozások felkészítése.

Az OECD hangsúlyozza, hogy az alkalmazkodás nem csupán műszaki beruházásokat jelent. Egyre fontosabbá válik a rugalmas foglalási rendszer, a turisták gyors és hiteles tájékoztatása, a dolgozók képzése, valamint a turisztikai kínálat diverzifikálása is. A szervezet külön felhívja a figyelmet arra, hogy a kisebb vállalkozások és kevésbé fejlett térségek támogatása nélkülözhetetlen, mert számukra a felkészülés finanszírozása különösen nehéz.

Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kap a reziliencia

A jelentés országprofilja szerint a turizmus továbbra is meghatározó szerepet játszik a magyar gazdaságban. 2023-ban a turizmus a GDP 4%-át adta, 2024-ben a foglalkoztatás 9,4%-át biztosította, míg az utazási export a szolgatásexport 20,7%-át tette ki. 2024-ben rekordot döntött a forgalom: több mint 18,2 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, közülük 8,9 millió külföldről, ami közel 20%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.

Az OECD ugyanakkor arra is rámutat, hogy Magyarország turizmusának jövőbeni versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú lesz az alkalmazkodóképesség erősítése. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 végrehajtásában kiemelt szerepet kap az adatvezérelt döntéshozatal, a turisztikai szolgáltatások minőségének javítása és az ágazat modernizációja. Mindez jó alapot teremthet arra, hogy a hazai turizmus a gyakoribb hőhullámokkal, villámárvizekkel vagy más szélsőséges időjárási helyzetekkel szemben is ellenállóbbá váljon.

Az OECD összegzése szerint a jövő turizmusának sikerét már nem kizárólag a látogatószám vagy a bevételek határozzák meg. Egyre inkább az lesz a döntő, hogy egy desztináció milyen gyorsan és hatékonyan képes alkalmazkodni a klímaváltozás okozta új kihívásokhoz.