A biztosítás hagyományosan egy egyszerű logikára épült: bekövetkezik a kár, a biztosító pedig megtéríti a veszteséget. A klímaváltozás és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események azonban alapjaiban kérdőjelezik meg ezt a modellt. Egyre inkább előtérbe kerül egy új megközelítés, amely szerint a biztosítóknak nemcsak a károk finanszírozásában, hanem azok megelőzésében is aktív szerepet kell vállalniuk. Ezt a szemléletet nevezi a szakirodalom impact underwritingnak.

A koncepció lényege, hogy a biztosító a kockázatvállalás során nem pusztán azt vizsgálja, mekkora a várható veszteség, hanem azt is, hogyan lehet az ügyféllel együtt csökkenteni a kockázatot. Ez jelentheti például az árvízvédelmi beruházások ösztönzését, az épületek ellenállóbbá tételét, a megelőző intézkedések támogatását vagy akár a díjazásban megjelenő kedvezményeket azok számára, akik csökkentik saját kitettségüket.

A klímakockázatok új biztosítási gondolkodást igényelnek

Az impact underwriting iránti érdeklődés egyik fő oka a gyorsan növekvő biztosítási védelmi rés. Európában a természeti katasztrófákból származó veszteségek jelentős része továbbra sincs biztosítással fedezve. Az EIOPA szerint az elmúlt időszakban az extrém időjárási eseményekből eredő uniós veszteségeknek csak körülbelül egynegyedére volt biztosítási fedezet.

A hagyományos biztosítási modell számára ez kettős problémát jelent. Egyrészt egyre több ügyfél szorulhat ki a megfizethető védelemből, ha a kockázatok növekedése kizárólag magasabb díjakban jelenik meg. Másrészt a biztosítók számára is nehezebbé válik a hosszú távú kockázatvállalás, ha a károk gyakorisága és nagysága meghaladja a korábbi modellek alapján várható értékeket.

Az impact underwriting erre kínálhat részleges választ: a cél nem csupán az árképzés pontosítása, hanem maga a kockázatcsökkentés.

A biztosító, mint kockázatmegelőző partner

Az új szemléletben a biztosító szerepe közelebb kerül a kockázatmérnöki és tanácsadói funkcióhoz. Egy lakóingatlan biztosítása esetében például nem kizárólag azt értékeli, hogy az épület milyen veszélyeknek van kitéve, hanem azt is, milyen intézkedésekkel lehetne mérsékelni a károkat.

Egy árvízveszélyes területen ilyen lehet a megfelelő vízelvezetés vagy árvízvédelmi megoldások alkalmazása. Erdőtüzek által veszélyeztetett régiókban a környezet rendezése, az épület körüli védősáv kialakítása vagy tűzállóbb anyagok használata. Vállalati ügyfeleknél pedig a működés ellenállóbbá tétele vagy a kockázatkezelési folyamatok fejlesztése.

A logika egyszerű: ha kisebb a kockázat, kisebb lehet a kár, ami hosszabb távon az ügyfél és a biztosító számára is előnyös.

Díjkedvezmény, ösztönzés vagy új típusú szerződés?

Az impact underwriting egyik fontos kérdése, hogyan lehet a megelőzést beépíteni a biztosítási termékekbe.

Az EIOPA szerint az impact underwriting a gyakorlatban többféleképpen jelenhet meg. A biztosítók figyelembe vehetik az ügyfelek által megvalósított klímaadaptációs intézkedéseket a díjképzés során, kedvezőbb szerződési feltételeket kínálhatnak, egyes kockázatcsökkentő beruházásokat a biztosíthatóság feltételévé tehetnek, illetve kockázatmérnöki tanácsadással és megelőzési szolgáltatásokkal is támogathatják ügyfeleiket.

Az impact underwriting nem csupán elméleti koncepció

Az EIOPA már 2022-ben pilotprogramot indított annak feltérképezésére, hogyan alkalmazzák a nem-életbiztosítók a klímaadaptációs intézkedéseket a kockázatvállalási gyakorlatukban. A programban 14 európai ország 31 biztosítója vett részt, és a vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy számos társaság már ma is figyelembe veszi az ügyfelek által megvalósított kockázatcsökkentő beruházásokat a díjképzés vagy a szerződési feltételek kialakításakor.

A leggyakoribb példák közé tartoznak az árvízkárok megelőzését szolgáló megoldások. Több biztosító kedvezőbb feltételeket kínál azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik visszacsapó szelepet szerelnek fel a csatornahálózatra, árvízvédelmi ajtókat vagy vízzáró nyílászárókat építenek be, illetve megemelik az épületet az árvízveszélyes területeken. Erdőtűznek kitett régiókban a tűzálló tetőfedés, a kevésbé gyúlékony homlokzati anyagok használata vagy az épület körül kialakított védősáv javíthatja a biztosíthatóságot vagy akár díjkedvezményt is eredményezhet.

A vállalati biztosításoknál hasonló logika érvényesül. Egyes biztosítók mérnöki helyszíni felmérést végeznek, majd konkrét javaslatokat tesznek a tűzvédelem, az árvíz elleni védekezés vagy az üzletmenet-folytonosság javítására. Ha a vállalat megvalósítja ezeket a fejlesztéseket, kedvezőbb biztosítási feltételeket vagy alacsonyabb díjat kaphat.

A pilot ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az impact underwriting alkalmazása még korántsem egységes. Az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy kevés megbízható adat áll rendelkezésre arról, egy-egy klímaadaptációs beruházás milyen mértékben csökkenti ténylegesen a várható károkat. Emiatt a biztosítók gyakran eltérő módszerekkel értékelik ugyanazokat az intézkedéseket, és nincs egységes rendszer azok igazolására sem. Az EIOPA szerint éppen ezért ma még sok kezdeményezés pilot vagy egyedi megoldás, nem pedig széles körben alkalmazott piaci gyakorlat.

Azóta azonban a szabályozói gondolkodás is továbblépett. Az EIOPA további vizsgálatokat indított annak feltárására, hogy a klímaadaptációs intézkedések kockázatcsökkentő hatása prudenciális szempontból is figyelembe vehető-e. Más szóval: ha egy beruházás bizonyíthatóan csökkenti a biztosító várható veszteségeit, akkor hosszabb távon indokolt lehet-e alacsonyabb tőkekövetelmény alkalmazása a Solvency II keretrendszerében. Ez már nemcsak fenntarthatósági, hanem a biztosítási piac működését alapvetően befolyásoló prudenciális kérdés.

Az EIOPA és az Európai Bizottság az elmúlt két évben több szakmai anyagában is megerősítette, hogy az impact underwriting fontos eszköze lehet a természeti katasztrófákhoz kapcsolódó biztosítási védelmi rés csökkentésének. A cél hosszabb távon nem pusztán az, hogy a biztosítók pontosabban árazzák a növekvő klímakockázatokat, hanem az is, hogy aktívan ösztönözzék azokat a beruházásokat és megelőző intézkedéseket, amelyek révén a károk eleve kisebb valószínűséggel vagy kisebb mértékben következnek be.

A biztosítás jövője: kevesebb kár vagy jobb kárelviselés?

Az impact underwriting mögött nem pusztán környezetvédelmi szempontok állnak. A biztosítás alapvető kérdéséről van szó: hogyan lehet fenntartani a védelem elérhetőségét egy olyan világban, ahol a kockázatok gyorsabban változnak, mint korábban.

A jövő biztosítója így nem kizárólag akkor jelenik meg, amikor már megtörtént a baj. Egyre inkább olyan partner lehet, amely segít felismerni a veszélyeket, csökkenteni a kitettséget és ellenállóbbá tenni az ügyfeleket.

Az impact underwriting végső soron egy szemléletváltást jelent: a biztosítás nemcsak a múltbeli károk árát fizeti meg, hanem aktívan részt vesz a jövőbeli kockázatok alakításában is.