Az idei második negyedévben 2430 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ami 8,5 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A középvezetői bérek is hasonló ütemben, átlagosan 8,4 százalékkal nőttek. A béremelkedés nemcsak a vállalatok költségeire van hatással, hanem közvetve a biztosítási piacra is: a magasabb munkadíjak növelik a kárrendezés költségeit, ami hosszabb távon a biztosítók díjkalkulációjában is megjelenhet.

„A korábbi várakozásokkal szemben a kékgalléros keresetek növekedésének éves üteme jelenleg továbbra is relatíve magas, 8,5 százalékos szinten mozog. Mivel egyidejűleg az infláció a vártnál is mélyebbre, 2 százalék alá csökkent, a munkavállalók jelenleg átlagosan évi 6-7 százalékos reálbér-növekedésnek örülhetnek – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – A bérek emelkedését azonban egyelőre nem támasztja alá a gazdaság megfelelő mértékű bővülése, ezért ez a növekedési ütem nehezen lesz tartható a következő időszakban. A versenyszféra dolgozóinak többségét foglalkoztató kkv-szektor számára ez a bérdinamika hatékonyságjavulás nélkül ugyanúgy nehezen fenntartható, mint az exportra termelő vállalatok esetében, amelyek a forintban felmerülő plusz bérköltségeiket nehezen képesek exportbevételeik csökkenő árfolyamértékéből kigazdálkodni.”

A földrajzi bontás azt mutatja, hogy immár minden régióban stabilan 2000 forint felett alakul a fizikai átlagórabér szintje. Országszerte jellemzően 2100 és 2400 forint között mozog ez az érték, ám a Közép-Dunántúlon már a 2600 forintot közelíti az órabérek átlagos nagysága, Közép-Magyarországon és a fővárosban pedig ez az érték már elérte a 3200 forintos szintet is.

Középvezetői bérek: a nagyvállalatoknál 10 százalék feletti a növekedés

Az RSM Hungary ezzel egy időben több mint 60 hazai vállalat mintegy 800 középvezetőjének a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2026 második negyedévében átlagosan 8,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A vizsgált cégkörön belül elsősorban cégméret alapján látszanak eltérések az éves bérnövekedés mértékét illetően. Nagyvállalati körben az emelkedés üteme meghaladta a 10,4 százalékot is, miközben a kisebb cégek átlagosan mindössze 6,2 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre az elmúlt 12 hónap során.

„A nagyvállalatok egy részénél a második negyedév az az időszak, amikor bizonyos, a bérekbe épülő bónuszelemek is kifizetésre kerülnek, részben ez tükröződik az aktuális adatokban is – mutatott rá Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője. – Ezen kívül egyre szélesebb vállalati körben zajlanak le a bértranszparencia-auditok is. Ezek eredményeképpen végrehajtják azokat a szükséges bérkorrekciókat, amelyek hatása szintén megjelenik a bérnövekedési adatokban.”

Az emelkedő bérek a biztosítási szektorra is hatással vannak, különösen a kárrendezési költségek alakulásán keresztül. A lakás-, gépjármű- és vállalati károk helyreállításánál a javítási, szerelési és helyreállítási munkák munkadíja jelentős költségtényező, így a magasabb bérek növelik a kárkifizetések összegét. Ez hosszabb távon a biztosítók működési költségeire és a díjkalkulációra is hatással lehet, ezért a biztosítóknak folyamatosan igazítaniuk kell tartalékaikat és árazásukat a javuló bérszínvonalhoz és az emelkedő kárrendezési költségekhez.