Magyarország az elmúlt évtizedekben jelentős felzárkózást ért el az OECD-tagországok életszínvonalához, a következő években azonban az elöregedő társadalom, a klímaváltozás és a gyenge termelékenységi dinamika egyaránt lassíthatja a növekedést. Az OECD friss Economic Survey: Hungary 2026 jelentése szerint ezért egyszerre van szükség a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának megerősítésére, a gazdaság versenyképességének javítására és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás felgyorsítására.
Az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdaság a 2025-ben várható 0,5 százalékos GDP-növekedés után 2026-ban 1,9, 2027-ben pedig 2,2 százalékkal bővülhet. A növekedés fő motorja a háztartások fogyasztása marad, amelyet a reálbérek emelkedése és a személyi jövedelemadó-csökkentések is támogatnak. Ugyanakkor a vállalati beruházások továbbra is visszafogottak, amit az alacsony kapacitáskihasználtság, a bizonytalan üzleti környezet és a gyenge külső kereslet magyaráz. Az infláció a 2026-ra prognosztizált 1,9 százalékról 2027-re 2,7 százalékra emelkedhet, miközben a bérek növekedése továbbra is élénk marad.
A szervezet szerint a legnagyobb hosszú távú kihívást az jelenti, hogy az államnak egyszerre kell finanszíroznia a társadalom elöregedésével és a klímaváltozással összefüggő kiadásokat. Az OECD számításai alapján e két tényező együttesen 2070-ig a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő többletforrást igényelhet a fenntartható államadósság-pálya megőrzéséhez. A jelentés szerint ennek érdekében javítani kell a közkiadások hatékonyságát, szélesíteni az adóalapot, mérsékelni a kevésbé hatékony adókedvezményeket, valamint hosszabb távon fenntarthatóbbá kell tenni a nyugdíjrendszert.
A termelékenység növelése érdekében az OECD kiemelten foglalkozik a kis- és középvállalkozások helyzetével is. A jelentés szerint a magyar KKV-k termelékenysége jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól, miközben a hazai cégek viszonylag kis méretűek, és az összes hozzáadott érték mindössze 54 százalékát állítják elő. A szervezet stabilabb szabályozási környezetet, egyszerűbb vállalkozásindítást, könnyebb finanszírozáshoz jutást, célzottabb innovációs támogatásokat és a felnőttképzés erősítését javasolja annak érdekében, hogy a hazai vállalkozások jobban bekapcsolódhassanak a nemzetközi értékláncokba és nagyobb mértékben profitáljanak a külföldi működőtőke-befektetésekből.
A jelentés szerint a csökkenő munkaképes korú népesség miatt a munkaerőpiaci részvétel növelése is kulcsfontosságú. Az OECD úgy véli, hogy a nők foglalkoztatását elősegítené a családtámogatási rendszer nemzetközi gyakorlathoz való közelítése, a kisgyermekkori ellátás és a hosszú távú gondozási szolgáltatások bővítése. Emellett a hátrányos helyzetű iskolákban kisebb osztálylétszámok és célzott felzárkóztató programok javíthatnák a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit. A szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD egyik legalacsonyabbja, ami hosszabb távon a termelékenységet is visszafoghatja.
A biztosítási szektor számára különösen figyelemre méltók a klímaváltozással kapcsolatos megállapítások. Az OECD szerint Magyarország Európa egyik leginkább kitett országa lehet a folyami árvizeknek, az aszályoknak és a szélsőséges hőhullámoknak. A visszatérő természeti károk gazdasági költsége az elmúlt évtizedekben évente átlagosan meghaladta a GDP 0,1 százalékát, és az éghajlati előrejelzések szerint a mezőgazdasági veszteségek, valamint az infrastruktúrát érő károk tovább növekedhetnek.
A jelentés rámutat arra, hogy bár Magyarországon összességében magas a biztosítási lefedettség, a klímaváltozással összefüggő károk csupán kis részét fedezik biztosítások. Ennek oka, hogy a legnagyobb kockázatnak kitett ingatlanok jelentős része nem rendelkezik megfelelő biztosítással, így természeti katasztrófák esetén a veszteségek nagy része végső soron az államot vagy a károsultakat terheli. Az OECD ezért a biztosítási védelem erősítését, a kockázatalapú területhasználati szabályok szigorúbb érvényesítését, az önkormányzati kockázatkezelési tervek rendszeres frissítését, valamint a lakossági és vállalati alkalmazkodási beruházások ösztönzését ajánlja. A szervezet szerint a biztosítási rendszer fejlesztése nemcsak a károk finanszírozását segíti, hanem a megelőzést és a klímaalkalmazkodási beruházásokat is ösztönözheti, ezáltal mérsékelve a jövőbeni gazdasági veszteségeket.