A klímaváltozás nemcsak egyre gyakoribb és pusztítóbb természeti katasztrófákat hoz Európába, hanem alapjaiban alakítja át a biztosítási piac működését is. A növekvő károk miatt emelkednek a díjak, egyes területek biztosítása pedig fokozatosan ellehetetlenülhet. Az európai döntéshozók ezért olyan új megoldásokon dolgoznak, amelyekben a magánbiztosítók mellett az államok és akár az Európai Unió is nagyobb szerepet vállalna a klímakockázatok finanszírozásában – írja a Politico.

Az idei nyár ismét rámutatott arra, hogy a klímaváltozás már nem a jövő problémája. A Franciaország délnyugati részén, valamint Spanyolországban pusztító erdőtüzek több százezer ember életét érintették, lakóházakat semmisítettek meg, és olyan térségeket is veszélybe sodortak, amelyeket korábban nem tekintettek különösen tűzveszélyesnek.

Miközben a katasztrófák emberi és gazdasági költségei folyamatosan emelkednek, egyre nagyobb nyomás nehezedik a biztosítási szektorra is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az időjárási szélsőségek 2021 és 2024 között több mint 200 milliárd euró gazdasági veszteséget okoztak az Európai Unióban.

A probléma ugyanakkor messze túlmutat a kárrendezésen. A biztosítóknak alkalmazkodniuk kell a növekvő kockázatokhoz, ami magasabb díjakat, szigorúbb kockázatvállalást, egyes térségekben pedig a biztosítási fedezet visszafogását is eredményezheti. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) adatai szerint Európában a természeti katasztrófák okozta károk mintegy 75 százaléka jelenleg nem biztosított, vagyis a veszteségek döntő részét a lakosság és az állam viseli.

A viszontbiztosítási piac szereplői szerint a tendencia hosszú távon tovább erősödhet. A Swiss Re becslése alapján az európai erdőtüzekből származó biztosított károk reálértéken évente átlagosan 8–11 százalékkal növekedtek 1970 óta. Bár Európában továbbra is az árvizek és a viharok okozzák a legnagyobb biztosítási veszteségeket, a futótüzek jelentik a leggyorsabban növekvő időjárási kockázatot.

Növekvő biztosítási rés

A folyamatosan emelkedő károk egyik legfontosabb következménye a biztosítási rés (protection gap) növekedése. Ahogy a biztosítások drágulnak, egyre több háztartás és vállalkozás mondhat le a megfelelő fedezetről, vagy olyan magas önrészekkel szembesülhet, amelyek jelentősen csökkentik a biztosítás tényleges védelmét.

A jelenséget a viszontbiztosítási piac is erősíti. A klímakockázatok növekedése miatt a viszontbiztosítók több esetben szűkítik fedezetüket vagy magasabb önrészt írnak elő az elsődleges biztosítók számára, amelyek ezt részben kénytelenek továbbhárítani ügyfeleikre.

A folyamat már érzékelhető több európai országban. Franciaországban például a lakásbiztosítások díja 2025-ben közel 8 százalékkal emelkedett, miközben a természeti katasztrófákhoz kapcsolódó kötelező pótdíj 66 százalékkal nőtt. A biztosítás továbbra is széles körben elérhető, de egyes településeken már megjelentek az első jelei annak, hogy egyre nehezebb vagy lényegesen drágább megfelelő fedezetet találni.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg a turizmusban is. Spanyolország tűzveszélyes térségeiben a turisztikai vállalkozások biztosítási díjai az elmúlt öt évben évente átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, míg az olasz tengerparti ingatlanok esetében a gyakoribb viharok és áradások miatt jelentős díjnövekedés következett be.

Egyre nagyobb szerepet kaphat az állam

A szakértők szerint a piac önmagában egyre nehezebben képes kezelni a klímakockázatok növekedését. Ezért az Európai Központi Bank és az EIOPA is egy uniós szintű, állami és piaci szereplők együttműködésére épülő viszontbiztosítási rendszer létrehozását javasolja, amelyet egy közös katasztrófa-finanszírozási alap egészíthetne ki.

Franciaországban már működik hasonló modell. Az országban bizonyos természeti katasztrófák biztosítása kötelező elemként kapcsolódik a vagyonbiztosításokhoz, így a kockázatot a biztosítók és az állam közösen viselik. A rendszer lényege, hogy az alacsonyabb kockázatú térségekben beszedett díjak részben finanszírozzák a nagyobb veszélynek kitett területek biztosíthatóságát.

A biztosítási szektor ugyanakkor hangsúlyozza: önmagában a finanszírozási rendszer átalakítása nem elegendő. Legalább ilyen fontos a megelőzés, vagyis hogy az új beruházások ne a leginkább árvíz- vagy tűzveszélyes területeken valósuljanak meg, valamint hogy az épületek és infrastruktúrák ellenállóbbá váljanak a szélsőséges időjárással szemben.

A klímaváltozás hatásai várhatóan tovább növelik a természeti katasztrófák gyakoriságát és intenzitását. A biztosítási piac előtt álló kihívás ezért már nem pusztán az, hogyan fedezze a növekvő károkat, hanem az is, miként őrizhető meg hosszú távon a biztosítás megfizethetősége és elérhetősége Európa-szerte.