A legtöbben azt hisszük, figyelmesen vezetünk – közben a kijelzők, navigációk, vezetéstámogató rendszerek és telefonhívások folyamatosan versenyeznek a figyelmünkért. Miközben az EU útjai a világ legbiztonságosabbjai közé tartoznak, évente még mindig közel húszezren halnak meg közúti balesetben. A veszély forrása ma már sokszor nem kívül, hanem az autó belsejében van

Figyelmetlen sofőrré tesz az autód?

Az Európai Unióban 2025-ben mintegy 19 400 ember vesztette életét közúti balesetben az előzetes adatok szerint. Ez napi átlagban több mint 53 halálesetet jelent. Az EU továbbra sincs pályán a kitűzött célja elérésében, hogy 2030-ig megfelezze a halálos balesetek számát.

Az EU-ban nincs egységes statisztika arra, pontosan hány balesetet okoz a figyelemelterelés, de az Európai Közúti Biztonsági Megfigyelőközpont szerint a mobiltelefon, a fedélzeti kijelzők, a navigáció, az evés, a dohányzás vagy az utasokkal való foglalkozás mind jelentős kockázati tényezők. Egy uniós jelentés szerint az autóvezetők a vezetési idő közel felében végeznek valamilyen figyelemelterelő tevékenységet, gyakran anélkül, hogy ezt tudatosítanák. A leggyakoribb zavaró tényezők közé tartozik a mobiltelefon-használat, a fedélzeti kijelzők kezelése, az utasokkal való kommunikáció, valamint az evés-ivás vezetés közben.

Négyféle figyelemelterelés létezik

A figyelemelterelés sokféle formában jelentkezhet, és gyakran egyetlen tevékenység egyszerre több módon is csökkenti a sofőr koncentrációját. Egy telefonhívás például nemcsak a kezet foglalhatja le, hanem elvonhatja a tekintetet és a gondolatokat is.

1. Fizikai figyelemelterelés: akkor történik, amikor a vezetőnek egyik vagy mindkét kezét másra kell használnia: telefon felvétele, üzenetírás, navigáció kezelése, rádióállítás, evés vagy dohányzás közben. Pedig vezetés közben mindkét kéznek készen kell állnia a kormányzásra és szükség esetén a gyors beavatkozásra.
2. Vizuális figyelemelterelés: ez akkor jelentkezik, amikor a sofőr leveszi a szemét az útról. Elég egy pillantás a telefon kijelzőjére, a navigációra vagy a fedélzeti képernyőre, és máris későn észlelhet egy fékező autót, gyalogost vagy kerékpárost.
3. Auditív figyelemelterelés: a figyelmet nemcsak a látvány, hanem a hangok is elvonhatják. Ide tartozik a csörgő telefon, egy telefonbeszélgetés, hangos zene vagy akár egy intenzív társalgás az utasokkal. Ezek csökkenthetik a vezető reakciókészségét és koncentrációját.
4. Mentális figyelemelterelés: akkor alakul ki, amikor az agy egyszerre két feladatra próbál koncentrálni. Egy bonyolult beszélgetés, munkahelyi probléma átgondolása vagy telefonos ügyintézés közben a sofőr ugyan előre nézhet, mégsem érzékeli megfelelően a forgalmi helyzeteket. Már pusztán a hallgatás is több mint egyharmaddal csökkentheti az agy vezetéshez használt területeinek aktivitását.

Kézben tartott mobiltelefon használata vezetés közben az EU minden tagállamában tilos. Egyes országokban a kihangosító használatára is szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az evés, ivás vagy dohányzás önmagában nem mindenhol jogsértő, de ha a rendőrség szerint emiatt a vezető nincs teljes uralma alatt a jármű felett, gondatlan vezetés miatt felelősségre vonható.

Az autó sem segít mindig

A modern járművek infotainment rendszerei – érintőképernyők, menük, alkalmazások – sokszor bonyolultabbak, mint kellene. Egyes rendszereknél a klímaállítás, a navigáció kezelése vagy a zeneváltás több lépésből áll, így a sofőr hosszabb időre elveszítheti a fókuszt.

Különösen vitatottak a részben önvezető, vezetéstámogató rendszerek. Ezek gyorsítanak, fékeznek, sávtartanak, sőt bizonyos helyzetekben kormányoznak is. A probléma: ha a sofőr túlságosan megbízik bennük, könnyen „kikapcsol” fejben.

Az EU a járműbiztonság terén szigorúbb és egységesebb rendszert alkalmaz, mint az Egyesült Államok. A General Safety Regulation alapján az új autókban kötelező többek között:

• vezetői figyelmeztető és fáradtságérzékelő rendszer
• sávtartó asszisztens
• automatikus vészfékezés
• intelligens sebességfigyelő rendszer
• eseményrögzítő („fekete doboz”)

Európában a hangsúly azon van, hogy a sofőr végig felelős maradjon a járműért, míg az USA-ban sokáig lazább és széttagoltabb volt a szabályozás.

Hogyan vezess biztonságosabban?

• Indulás előtt állíts be mindent: A navigációt, a célcímet, a zenét és a klímát még indulás előtt érdemes beállítani. Ha menet közben kezdesz keresgélni a kijelzőn, akár több másodpercre is leveszed a szemed az útról.
• Ne telefonálj vezetés közben: A kézben tartott mobiltelefon használata 2,5-szeresére növeli a baleseti kockázatot. Még kihangosítóval is elvonhatja a figyelmet a beszélgetés. Egy stresszes hívás jelentősen ronthatja a reakcióidőt. Ha sürgős, állj félre.
• Használj egyszerűbb rendszereket: Ha a gyári menürendszer bonyolult, válassz átláthatóbb megoldást, például Android Auto vagy Apple CarPlay rendszert.
• Ne hagyatkozz teljesen a vezetéstámogatásra: A sávtartó vagy adaptív tempomat segítség, nem helyettesíti a sofőrt. Mindig maradj készen a beavatkozásra.
• Tarts nagyobb követési távolságot: Nem tudhatod, mennyire figyel az előtted haladó. A plusz távolság plusz reakcióidőt ad.
• Kapcsold ki az értesítéseket: A telefon pittyenése vagy felvillanó kijelzője reflexből odavonzza a tekintetet.

A legnagyobb veszély a hamis biztonságérzet

A mai autók kényelmesebbek és okosabbak, mint valaha. De attól, hogy az autó tud sávtartást, tempomatot vagy hangvezérlést, még mindig több tonnás járművel haladsz nagy sebességgel. Egyetlen pillanatnyi figyelemkihagyás is elég lehet a tragédiához. Az EU-ban még mindig naponta több mint ötvenen halnak meg az utakon – és ezek jelentős része megelőzhető lenne.