A természeti katasztrófák 2026 első hat hónapjában világszerte közel 112 milliárd dollár gazdasági kárt okoztak, ami ugyan kissé elmarad az elmúlt tíz év inflációval korrigált átlagától, a Munich Re szerint azonban ez nem ad okot megnyugvásra. A viszontbiztosító úgy véli, hogy az éghajlatváltozás és a veszélyeztetett területek beépítése továbbra is növeli a jövőbeni katasztrófák kockázatát, ezért a megelőzésbe történő beruházások és a tudatos területfejlesztés kulcsfontosságú a veszteségek mérséklésében.

Az első félévben a természeti katasztrófákból származó gazdasági veszteségből 44 milliárd dollárt fedezett biztosítás, vagyis a biztosítási rés továbbra is jelentős, 60 százalékos. A legnagyobb pusztítást a június végén Venezuelát sújtó kettős földrengés okozta: a két, 7,2-es és 7,5-es magnitúdójú rengés több ezer ember életét követelte, a teljes gazdasági kár pedig előzetesen mintegy 30 milliárd dollárra tehető, miközben a biztosított veszteség az 1 milliárd dollárt sem éri el.

Európában a hőség és a téli viharok okozták a legnagyobb károkat

A kontinensen az első félévet két markáns jelenség határozta meg: a rendkívüli hőhullámok és a pusztító téli viharok.

Májusban, majd júniusban is egymást döntötték meg a hőmérsékleti rekordok Közép- és Nyugat-Európában. A kelet-németországi Möckernben 41,8 Celsius-fokot mértek, ami 0,6 fokkal haladta meg a korábbi országos rekordot. A Munich Re szerint különösen figyelemreméltó, hogy mindez még a nyár legforróbb hónapjai előtt következett be.

A viszontbiztosító idézett kutatásai szerint a legutóbbi európai hőhullám mintegy 3,5 Celsius-fokkal lett intenzívebb az éghajlatváltozás következtében, mint amilyen ötven évvel ezelőtt lett volna. Európa jelenleg a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ahol az átlaghőmérséklet-emelkedés több mint kétszerese a globális átlagnak.

A hőhullámok nemcsak az emberi egészségre jelentenek súlyos veszélyt – ma már ez számít a legtöbb halálos áldozatot követelő természeti veszélynek –, hanem jelentős gazdasági következményekkel is járnak. Mivel közvetlen épületkárok ritkán keletkeznek, a veszteségek elsősorban a termelékenység csökkenésében, a termelés leállásában, az infrastruktúra károsodásában, a közlekedési zavarokban és a mezőgazdasági terméskiesésben jelentkeznek. A Munich Re által idézett OECD-vizsgálat szerint tíz olyan többletnap, amikor a hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, átlagosan 0,3 százalékkal csökkenti az éves munkaerő-termelékenységet a fejlett gazdaságokban.

A hőség mellett Európában a téli viharok is jelentős károkat okoztak. Az év elején alig több mint egy hónap alatt kilenc vihar söpört végig Portugálián és Spanyolországon. Közülük a január végi Kristin volt a legpusztítóbb: az óránként 170 kilométeres széllökésekkel és heves csapadékkal érkező vihar mintegy 7,7 milliárd dollár gazdasági kárt okozott, amelyből 1,8 milliárd dollár volt biztosított. Portugáliában az első félév végére már meghaladták az éves természeti katasztrófákból származó veszteségek a Munich Re adatbázisában 1980 óta nyilvántartott korábbi rekordot.

A kilenc téli vihar együttesen az európai természeti katasztrófák teljes gazdasági kárának mintegy 80, a biztosított károk 70 százalékát adta az első félévben. Európában összesen mintegy 22 milliárd dollár gazdasági és valamivel több mint 7 milliárd dollár biztosított veszteséget regisztráltak, ami meghaladja az elmúlt tíz év átlagát.

A Super El Niño tovább fokozhatja a kockázatokat

A Munich Re szerint a második félévben várhatóan tovább erősödik az El Niño éghajlati jelenség, amely a klímaváltozás hatásaival együtt még magasabb globális hőmérséklethez és szélsőségesebb időjárási eseményekhez vezethet. Az előrejelzések alapján az év végére akár rendkívül erős, úgynevezett Super El Niño is kialakulhat, amely a világ különböző térségeiben aszályokat, erdőtüzeket, heves esőzéseket, villámárvizeket vagy a trópusi ciklonok aktivitásának változását idézheti elő.

Tobias Grimm, a Munich Re vezető klímatudósa szerint a globális felmelegedés és a várható Super El Niño együttes hatása különösen veszélyes kombinációt jelent. Mint fogalmazott: az időben meghozott megelőző intézkedések emberéleteket menthetnek, és jelentősen mérsékelhetik a természeti katasztrófák gazdasági következményeit.