A Phys.org beszámolója szerint a 2026-os nyár Európa-szerte kézzelfoghatóvá tette a klímaváltozás következményeit: a sorozatos hőhullámokat 40 Celsius-fok feletti rekordok, pusztító erdőtüzek, súlyos aszály és vízhiány kísérte. A szélsőséges időjárás már nemcsak a lakosság egészségét, hanem az energiatermelést, a mezőgazdaságot és a közlekedést is komolyan érinti.

Az idei nyár Európában egymást követő hőhullámokkal indult, amelyek május óta sújtják a kontinenst. A hőmérsékleti rekordok nemcsak a hagyományosan forró mediterrán országokban dőltek meg: Szlovákiában 42,2, Dániában pedig 37 Celsius-fokot mértek. Franciaországban augusztus 19-ig 52 hőhullámos napot regisztráltak június közepe óta.

A tartósan magas hőmérsékletnek súlyos egészségügyi következményei is vannak. A Phys.org által idézett előzetes becslés szerint június közepe és augusztus közepe között mintegy 32 ezer többlethaláleset kapcsolódhatott a hőséghez Európában. A szélsőséges időjárás a mentális egészséget sem kíméli: egy francia felmérés szerint 2,6 millió ember szenvedhet klímaváltozással összefüggő ökoszorongástól.

A hőségből aszály, az aszályból tűz lett

A tartós forróságot gyorsan követte a vízhiány és az erdőtüzek terjedése. Augusztus 12-ig csaknem 600 ezer hektár égett le Európában, Franciaországban és Spanyolországban pedig több tízezer embert kellett kitelepíteni. A tűzvész már olyan országokat is elért, amelyek korábban kevésbé voltak érintettek: Belgiumban például egy évszázada nem látott méretű erdőtűzzel kellett megküzdeni.

Július végére Európa területének mintegy felét érintette aszály, Franciaországban, Svájcban, Ausztriában és Szlovéniában pedig rekordalacsony talajnedvességet mértek. A mezőgazdasági károk között teljes terméskiesés is előfordult: egy dél-angliai gazdálkodónak például az egész quinoa-termése odaveszett.

A vízhiány az infrastruktúrát és az energiatermelést is próbára tette. A Rajna, a Duna és a Loire vízhozama jelentősen visszaesett, ami a hajózást és a gazdasági tevékenységet is akadályozta. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában nukleáris erőművek termelését kellett visszavenni vagy leállítani, mert a Duna vízszintje túl alacsony volt a megfelelő hűtéshez. Franciaországban és Svájcban szintén csökkentették az atomerőművi termelést a folyók alacsony vízszintje vagy túl magas hőmérséklete miatt.

A klímaváltozás hatása a tengerekben is megmutatkozott: a Földközi-tenger felszíni vízhőmérséklete júliusban 27 Celsius-fokot ért el, egyes térségekben pedig több mint 6 fokkal haladta meg a sokéves átlagot a hónap legforróbb két hetében.

Jean Jouzel klímakutató, az IPCC korábbi alelnöke szerint a mostani események nem jelentettek meglepetést a tudomány számára: a kutatók évtizedek óta figyelmeztetnek a hasonló következményekre. A kérdés most már az, hogy Európa milyen gyorsan tud alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb éghajlathoz, miközben a kibocsátások csökkentésére is szükség van.