A természeti katasztrófák globális biztosított vesztesége 2026 első felében becslések szerint 42 milliárd dollárra rúgott a Swiss Re Institute friss jelentése szerint. Ez jóval elmarad a 66 milliárd dolláros hosszú távú trendértéktől, és 2020 óta a legalacsonyabb első féléves adat. A kedvezőbb eredmény azonban nem jelent tartós kockázatcsökkenést: a biztosított károk hosszú távú emelkedő trendje változatlanul érvényesül.

A 42 milliárd dolláros biztosított veszteség a természeti katasztrófák mintegy 100 milliárd dollárra becsült teljes gazdasági kárának 42 százalékát fedezte. Ez meghaladja az elmúlt 30 év 33 százalékos átlagát. A magasabb biztosítási arány elsősorban annak köszönhető, hogy a károk jelentős része az Egyesült Államokban és más, magas biztosítási penetrációjú piacokon keletkezett, ráadásul olyan veszélynemekhez kapcsolódott, amelyekre széles körben elérhető a lakossági vagyonbiztosítás.

A viharok okozták a legtöbb biztosított kárt

A legnagyobb biztosított veszteséget a heves konvektív viharok – köztük zivatarok, jégesők, tornádók és egyenes vonalú szélviharok – okozták. Ezekhez 28 milliárd dollárnyi biztosított kár kapcsolódott, ami ugyanakkor 2021 óta a legalacsonyabb első féléves érték, és jóval a 36 milliárd dolláros trend alatt maradt. Ezzel lezárult az előző négy év sorozata, amikor az első hat hónapban rendre meghaladta a 30 milliárd dollárt a viharok biztosított kárösszege.

A mérséklődés nem azt jelenti, hogy kevesebb vihar volt. A Swiss Re adatai szerint június végéig a szélsőséges időjárási aktivitás 20 százalékkal meghaladta a 2016–2025 közötti átlagot. A különbséget elsősorban az okozta, hogy a legsúlyosabb események közül viszonylag kevés sújtotta az Egyesült Államok legnagyobb biztosítási kitettségű területeit. A biztosított veszteség ugyanis nemcsak a viharok számától és erősségétől, hanem attól is nagymértékben függ, hogy pontosan hol csapnak le, mekkora értékű vagyon van a térségben, és mennyire sérülékeny.

A venezuelai földrengés megmutatta a biztosítási rés nagyságát

Az év első felének legsúlyosabb természeti katasztrófája gazdasági szempontból a június 24-i venezuelai földrengéssorozat volt. A két, egymást rövid időn belül követő erős földrengés több mint 5000 ember halálát okozta, az épületekben és az infrastruktúrában keletkezett károkat pedig mintegy 20 milliárd dollárra becsüli a Swiss Re. A biztosított károkra jelenleg nincs megbízható becslés, de az alacsony venezuelai biztosítási penetráció miatt ezek várhatóan csak kis részét teszik ki a teljes veszteségnek.

A földrengés ezzel egyúttal a biztosítási védelem hiányának egyik látványos példája is. Miközben a katasztrófa jelentős gazdasági károkat okozott, a veszteségek nagy része nem biztosított vagyonon keletkezett.

Európában egyre nagyobb a hőség és az erdőtüzek kockázata

A jelentés külön figyelmet szentel Európa gyorsuló felmelegedésének. 2026 első fele rekordközeli hőséget hozott: június Nyugat-Európában minden korábbinál melegebb volt. A kontinensen az 2016–2025 közötti időszakban évente átlagosan 21–26 olyan nap volt, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot, szemben az 1950-es évek 10–17 napos átlagával. Ez 64 százalékos növekedést jelent.

A hőség nemcsak közvetlen egészségügyi és gazdasági károkat okoz, hanem más természeti veszélyeket is felerősít. A tartósan magas hőmérséklet és a száraz időjárás kedvez az erdőtüzek kialakulásának és terjedésének. A Swiss Re szerint 2026-ban az enyhe, csapadékos tél után gyorsan kiszáradó növényzet, majd a hőhullám és a szárazság miatt Európa egyes részein már korábban megkezdődött az intenzív tűzszezon.

A második félév még jelentős kockázatokat tartogat

A kedvező első féléves adatból nem következik, hogy 2026 egészében alacsony lesz a katasztrófák okozta biztosított veszteség. A második félévben jellemzően nagyobb és ingadozóbb károk keletkeznek, elsősorban az atlanti hurrikánszezon miatt. Az elmúlt 30 évben a teljes éves természeti katasztrófa-károk 58 százaléka a második félévre esett.

A 2026-os atlanti hurrikánszezon aktivitását a várhatóan erősödő El Niño mérsékelheti, de ez nem zárja ki egy nagy káresemény bekövetkezését. A Swiss Re hangsúlyozza: nemcsak az számít, hány vihar alakul ki, hanem az is, hogy hol éri el a szárazföldet, és mekkora értékű, biztosított vagyont érint.

A biztosítási szektor számára ezért a rövid távú ingadozásoknál fontosabb a hosszú távú trend. A veszélyeztetett területeken növekvő kitettség, az emelkedő eszközértékek, a dráguló újjáépítés és a változó éghajlati kockázatok együttesen a Swiss Re becslése szerint évi 5–7 százalékos hosszú távú növekedést eredményezhetnek a biztosított katasztrófaveszteségekben. Az idei első félév tehát inkább átmeneti fellélegzésnek, mintsem trendfordulónak tekinthető.