A konferenciát megnyitó Erdõs Mihály leszögezte, a magánbiztosítók megjelenése nem jár az állami egészségügyi rendszer felbomlásával, hiszen nem versenytársként lépnek piacra, hanem egyfajta plusz lehetõséget biztosítva az ügyfelek, betegek számára. Segítségükkel enyhíthetõk a rendkívül hosszúra nyúlt várólisták, és az egészségügy számára fontos eszközökre is plusz forrás jut.

Kiemelte azt is, hogy már most óriási érdeklõdés mutatkozik a lakosság részérõl az Generali egészségprogramja iránt, közel 500 fõ jelezte már igényét, és nagyjából 100 szerzõdés már meg is köttetett.

A Generali elnök-vezérigazgatója után a vezérigazgató-helyettes, Paál Zoltán is elõadást tartott az egészségbiztosítási piacban rejlõ lehetõségekrõl. A Generali 500 fõ részvételével felmérést készített a páciensek egészségügyi ellátással szembeni elvárásairól. A kérdõíves felmérés során 30-50 év közötti férfiakat és nõket kérdeztek meg az ország különbözõ pontján. Kiderült, hogy annak ellenére, hogy ebben a korosztályban nem jellemzõek még a krónikus megbetegedések, a válaszadók évente átlagosan 5-6 alkalommal fordulnak meg magán, vagy állami szakrendeléseken, háziorvosnál, illetve szûrõvizsgálatokon. Megállapítható az is, hogy a többség fogorvoslás és nõgyógyászat területén fordul magánorvoshoz, de ha életvitelt befolyásoló gondról van szó, akkor más területen is inkább a magánrendelést választják az emberek.

Egészsége érdekében a válaszadók többsége az egészséges táplálkozást, a szûrõvizsgálatokat, a káros szenvedélyektõl mentes életet, a rendszeres sportot és a vitaminok szedését említette. A második helyen szereplõ szûrõvizsgálatokat a válaszadók 52%-a említette.

Sajnos az is megállapítható, hogy ma a magyar egészségügy nem a prevencióról, szûrõviszgálatokról szól. A magyarok többsége évente maximum háromra jár, holott évente kellene tüdõszûrésre, méhnyak rák szûrésre, melanoma szûrésre járni, dohányosoknak 2 évente szájüregi szûrésre is járniuk kellene.

A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek18-20%-a egyáltalán nem jár orvoshoz – õk nem fogékonyak erre a szolgáltatásra sem, akik járnak, azok évente 5-6 alkalommal keresik fel fogorvosukat (68%), nõgyógyászatot (42%), szemészetet (16% ), jellemzõen magánrendelésen.

Mi a fontos a betegnek?

Az egészségügyi ellátással való elégedettség fõ pillérei a megkérdezettek szerint a szakszerû és empatikus, betegségre fókuszáló orvosi munka, az ellátás szervezettsége, körülményei. Elégedetlenségre ad okot a zsúfoltság, elhanyagoltság, higiénia, és az ellátás, értve ezalatt a körházi ágyak/zuhany/étel minõségét. A gondozással kapcsolatban a kevés nõvért, a túl sok adminisztrációt, a bánásmódot, a gyógyszerek és mûszerek hiányát és a hálapénzt említették meg a felmérésben résztvevõk.

Várólisták hosszát említették elsõ helyen a megkérdezettek, amiért szívesebben járnak magánrendelésre. A várólisták hossza nagyrészt a finanszírozás hiányával magyarázható, limitált mennyiségû beavatkozás, diagnosztika elvégzésére ad lehetõséget az állami finanszírozás. Paál úgy fogalmazott: „gyógyítási kapacitás van, csak nincs aki megfizesse”.
Plusz finanszírozással ez a probléma tehát megoldható, a várólisták rövidíthetõk.

A biztosítók piactól való eddig távolmaradása okaként a vezérigazgató-helyettes az egészségügyre jellemzõ zavaros tulajdonviszonyokat, túl sok szerzõdõ partnert említette. Mint elmondta, eddig csak lokálisan lehetett szerzõdni szolgáltatókkal, de országos ellátói háttér nem volt. Egészségügyi szolgáltatók minõségbiztosítása sem volt megoldva; lakossági igényt megalapozó várólisták is csak az utóbbi idõben alakultak ki.

A mostani piacra lépés fõ katalizátora még az, hogy 2012. január 1-tõl a munkáltató által a munkavállaló javára fizetett egészségbiztosítás díja adó- és járulékmentes, a szolgáltatás szintén adómentes! Az egészségügyben becslések szerint 4 milliárd forint díjbevétel rejlik országosan, ennek maximum fele szolgáltatásfinanszírozó termék, amin belül a Generali piacvezetõ, és ennek a pozíciónak megõrzésére törekszik a társaság – fejezte be elõadását Paál Zoltán.