Mi a baj az egységes biztosítási adóval?
2012.05.08
Miután a vagyonbiztosítások esetén az ügyfél bármikor, például a díjfizetés elmaradásával elállhat a biztosítási szerzõdéstõl, az új biztosítási adókat csak a befolyt díjra lenne érdemes kivetni a biztosítók szerint – írja a Napi.hu.

A Széll Kálmán Terv 2.0. a biztosítókra az idei évtõl a kgfb-biztosítások után járó 30 százalékos baleseti adó mellett a casco-biztosításokra 15, a vagyon-, utas- és balesetbiztosításokra pedig 10 százalékos adóterhet vetne ki.

A biztosítók aggónak amiatt, hogy az új adók esetében is a baleseti adó analógiáját akarja majd alkalmazni a kormány: vagyis a biztosítók nem befolyt, hanem kiírt díjra - kvázi elõre - fizetik ki a 30 százalékos adóterhet. A be nem folyt díjak után korábban kifizetett adót a következõ negyedévi befizetések terhére visszaírhatják. Az idén év elején - elsõsorban a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerbe (KKNYR) továbbított pontatlan adatok miatt - több ezer szerzõdés esetében került sor a korábbi szerzõdések törlésére, amely szerzõdések után ugyanakkor a biztosítók már befizették a 30 százalékos adómértéket.

A kgfb biztosítások esetében ugyan még fenntartható a kiírt díjra történõ adófizetés a biztosítás kötelezõ jellege miatt, ugyanakkor a többi biztosítás esetében az ügyfél minden további indoklás nélkül elállhat a biztosítástól. Különösen igaz ez a vagyonbiztosításokra, ahol a vegyes-, vagy befektetési életbiztosításokkal ellentétben nem képzõdik semmi olyan pénzösszeg (befektetés), amin a szerzõdés lezárultával meg kellene osztoznia a biztosítónak és az ügyfélnek.

Szakértõk szerint épp ezért a befolyt díjra alapuló megoldás lényegesen egyszerûbb és olcsóbb, mivel kisebb adminisztrációval jár.