John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos a következõket nyilatkozta: „Szeretném felhívni a nemzeti döntéshozókat és érdekelt feleket, hogy az eredménytábla eredményeinek figyelembevételével minõségi környezetet alakítsanak ki a fogyasztók számára. Csakis a jogaikat ismerõ fogyasztók – akik azzal is tisztában vannak, hogyan élhetnek jogaikkal – tudják teljes mértékben kiaknázni az egységes piacban rejlõ potenciált, lendületet adva az innovációnak és a növekedésnek, ezért elengedhetetlen, hogy megteremtsük a megfelelõ feltételeket e jogok gyakorlásához, ami egyaránt szolgálná az európai gazdaság, a fogyasztók és a vállalkozások érdekeit.”
Az eredménytábla
A fogyasztói piacok eredménytáblája arról ad számot, hogy milyen teljesítményt nyújt a belsõ piac az uniós fogyasztók számára a választék, az árak és a fogyasztói jogok védelme szempontjából. A tavaszi kiadás (a fogyasztók helyzetével foglalkozó eredménytábla) a kiskereskedelmi piac integrációját és a tagállami fogyasztói feltételeket vizsgálja. Ide tartozik a fogyasztói körülményekre vonatkozó mutató, amelynek kiszámítása a következõ tényezõk alapján történik: a fogyasztókra és vállalkozásokra vonatkozó szabályozás minõsége, a vitarendezéseknek, illetve a panaszok kezelésének a hatékonysága, a fogyasztóknak a hatóságokba, kiskereskedõkbe, hirdetõkbe és fogyasztói szervezetekbe vetett bizalma, továbbá a piacon elérhetõ termékek biztonságossága iránti bizalom. Ezek az adatok lehetõvé teszik a tagállamok számára, hogy teljesítményüket egymással összehasonlítva értékeljék. Az eredménytábla elsõsorban a fogyasztók és kiskereskedõk körében végzett felméréseken, az Eurostat adatain és a tagállamoktól kapott információkon alapul.
Fõbb megállapítások
Elõrelépés a fogyasztók helyzetében az egyes tagállamokban
A 2011. évi mutató tanúsága szerint a 2009. évi csökkenést követõen már másodízben javult a fogyasztók helyzete. A fogyasztók a legjobb feltételeket Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Ausztriában, Írországban, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Svédországban élvezhetik (a felsorolt tagállamok az uniós átlag felett teljesítettek).
Az elektronikus kereskedelemben tapasztalható szakadék
Az eredménytábla szerint az elektronikus kereskedelem továbbra is nõ, de nagyrészt a belföldi piacra korlátozódik, holott a határokon átnyúló vásárlás mind választék, mind megtakarítás szempontjából egyértelmûen vonzó lehetõségeket kínálna. Újult erõfeszítésekkel kell arra törekednünk, hogy a valóban egységes digitális piac elõnyeit teljes mértékben kihasználhassuk. Mivel egyre inkább bebizonyosodik, hogy a fogyasztók megalapozatlanul óvakodnak attól, hogy külföldi szolgáltatótól vásároljanak, és a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem is szemlátomást legalább ugyanannyira megbízható, mint a belföldi, a fogyasztók teljes bizalommal vásárolhatnak más uniós tagállamban. Az eredménytábla megállapításai szerint kulcsfontosságú szerepet tölthet be a hatékonyabb tájékoztatás egyrészt a meglévõ, határokon átnyúló tanácsadási, érvényre juttatási és jogorvoslati mechanizmusokról (a nemzeti végrehajtó hatóságok hálózatáról), másrészt az egységes piacon vásárlásokat bonyolító fogyasztóknak ingyenes segítséget és tanácsadást nyújtó Európai Fogyasztói Központok Hálózatáról.
A fogyasztók aggasztóan kevés ismerettel rendelkeznek jogaikról
Számos fogyasztó nincs tisztában jogaival. Az EU egészébõl érkeztek válaszok, de a válaszadóknak csak 12%-a tudott felelni a garanciára vagy a gondolkodási idõre vonatkozó fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdésekre, illetve arra, hogy mit tenne, ha olyan terméket kapna, amelyet nem rendelt meg. Számos vállalkozás nem volt tisztában a fogyasztókkal szembeni jogi kötelezettségeivel: például a kiskereskedõk mindössze 27%-a tudta, hogy a fogyasztóknak mennyi idõ áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a hibás terméket visszajuttassák.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem szûntek meg
Jogellenes üzleti gyakorlatokkal továbbra is lehet találkozni. 2010 óta nõtt azoknak az unióbeli fogyasztóknak és kiskereskedõknek a száma, akik félrevezetõ, megtévesztõ, sõt csalárd hirdetéssel vagy ajánlattal szembesültek, és még többen találkoztak azzal a problémával, hogy olyan terméket küldtek nekik, amelyet nem rendeltek meg.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv elfogadása után hét évvel az ilyen jelenségek aggodalomra adnak okot, és aktívabban kell megoldásukra törekednünk. A hatóságoknak az ilyen gyakorlatokkal szemben érvényre kell juttatniuk a fogyasztók – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévõ fogyasztók – védelme érdekében hozott szabályokat; a fogyasztók pozícióját pedig meg kell erõsíteni, hogy felismerjék és elkerüljék ezeket a helyzeteket. Emellett gyorsabb, egyszerûbb és olcsóbb lehetõségeket kell biztosítani a kereskedõkkel folytatott viták rendezéséhez (mind online, mind pedig offline környezetben. A Bizottság megvizsgálja a hatékonyabb érvényesítés lehetõségeinek eszközeit annak érdekében, hogy növelje a fogyasztók bizalmát a határokon átnyúló kereskedelem iránt. E témával a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló jelentés foglalkozik majd, melynek kidolgozására 2012-ben kerül sor.
Jövõbeli kilátások
Az új európai fogyasztóügyi stratégia (2014–2020) célja, hogy erõsítse a fogyasztók pozícióját, növelje a jogaikkal kapcsolatos ismereteiket és erõsítse bizalmukat. Ezt úgy kívánja megvalósítani, hogy aktív piaci részvételt lehetõvé tevõ eszközöket biztosít számukra, és gondoskodik arról, hogy ezek az eszközök megfelelõen mûködjenek. Így a fogyasztók valóban élhetnek a választás jogával, és jogaik is megfelelõen érvényesülnek. A kereskedõkkel való vitás kérdések bírósági eljárás nélküli rendezésérõl szóló javaslatok (alternatív vitarendezés és online vitarendezés) tárgyalása jelenleg zajlik. Ezek elfogadása után az európai fogyasztók olyan eszközhöz juthatnak, amely segíti õket a problémák rendezésében, ha az EU-n belül valamilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolnak, függetlenül attól, hogy a vásárlás milyen módon történt.