A lap szerint a bankok egy részénél belsõ lista tartalmazza azon társaságok neveit, amelyeknél az alkalmazottaknak nem nyújthatnak kölcsönt, mert az igazolások megbízhatósága megkérdõjelezhetõ. Más pénzintézeteknél nincs ilyen lista, de néhány kritérium alapján meghatározzák, elég megbízható-e a munkáltatói igazolás. Lénárd Marianna, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete fõtitkára szerint az igazolásokkal való csalások többsége inkább a hitelközvetítõk nevéhez fûzõdik, akik érdekeltek voltak a jutalékban, de az mindegy volt nekik, hogy az ügyfél valóban tudja-e fizetni a törlesztést.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó bankok szerint valóban elõfordultak és elõfordulnak csalási kísérletek a lakáshiteleknél, de a próbálkozások többsége a személyi kölcsönökhöz, áruhitelekhez köthetõ. A válság kitörése óta csökkent a csalások száma, mivel minden érintett - a közvetítõk és az értékbecslõk is - tisztában van azzal, hogy a szûkülõ piac miatt a bankok jobban utána tudnak nézni a kérelmeknek. Ha egy ügyfél valótlan jövedelemigazolással próbál kölcsönhöz jutni, a bank rendõrségi feljelentést tesz, a csalást megkísérlõ személy pedig jó darabig nem kaphat hitelt.