Az év végéig már nem maradt idõ, hogy az Európai Unió megegyezzen a szabályok bevezetésérõl szóló jogi szövegeken, és azt tagállami szinten is törvényerõre emeljék. A feltörekvõ és fejlett államokat tömörítõ G20-as államok vezetõi korábban abban állapodtak meg, hogy 2013-ra életbe lép a szabályrendszer. Andreas Dombret azonban hangsúlyozta, hogy \"2013 közepe tökéletesen reális idõpont\" a szabályok bevezetésére.

Az amerikai Fed már november elején bejelentette, hogy - a szabályozás bizonytalanságai miatt, illetve a bankok részérõl felmerülõ számos kérdés miatt - nem számítanak arra, hogy január elsejével hatályba lép a szabályozás. A döntés akkor számos más ország szakemberének, így a kanadai és több európai jegybank elnökének rosszallását váltotta ki.

A késlekedés azért is ad okot aggodalomra, mert a Bázel III az egyetlen nemzetközileg összehangolt intézkedéscsomag, amelyet a pénzügyi válság tanulságait levonva alakítottak ki. Sokak szerint az amerikai hezitálás akár ezt az egyetlen törekvést is ellehetetlenítheti.

Dombret azonban a Handelsblattnak úgy fogalmazott: \"a Bázel III életbe fog lépni, hiszen biztonságosabbá teszi a nemzetközi bankrendszert, és mivel egy globalizálódott világgazdaságban mindeninek érdeke, hogy legyenek olyan közös elõírások, amelyek bizalmat szülnek\". Éppen emiatt bizonyos, hogy az amerikaiak is bevezetik a szabályokat - tette hozzá.

A G20-as országok állam- és kormányfõi 2010 novemberében hagyták jóvá a szigorúbb banki tõke- és likviditási követelményeket elõíró Bázel III szabályozás bevezetését. Az új elõírások - amelyeket fokozatosan, 2013 és 2018 között kell életbe léptetni - szerint a bankok kötelezõ tõketartalék-rátája 2,5 százalékról 7 százalékra emelkedik, de egyes rendszerkockázati jelentõségû bankoknak még ennél is magasabb tõketartalékkal kell mûködniük. A Bázel III ezen kívül a banki mérlegek méretére, illetve a likviditási helyzetre nézve is új elõírásokat fogalmaz meg.