A GKI Gazdaságkutató Zrt. elõrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása. A konvergencia-program elegendõ lehet a túlzottdeficit-eljárás jövõ évi megszüntetéséhez, s gyakorlatilag már megszûnt a kohéziós források 2013. évi befagyasztásának veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, s különösen a gazdaság iránti befektetõi bizalom növekedéséhez.

A magyar GDP 2012. I. negyedévében a szökõév hatásával is korrigálva 1,5%-kal csökkent. Ez az adat Görögország és Portugália után a legrosszabb az EU-ban, s messze elmarad az EU átlagosan 0,1%-os növekedésétõl, az euró-övezet stagnálásától. Németország - Magyarország legfontosabb partnere - növekedése 1,2% volt. A régióban Szlovákia 3,2%-kal bõvült, s csak Csehország és talán Szlovénia GDP-je csökkent. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a visszaesés aligha magyarázható kizárólag külsõ okokkal, abban a magyar belsõ keresletnek, s e mögött a gazdaságpolitikának döntõ szerepe lehetett.

Az idei elsõ három hónapban a magyar ipar termelése csak stagnált, ezen belül belföldi értékesítése csökkent. A magyar kivitel – ami korábban gyorsan nõtt - csaknem változatlan. Az építõipari visszaesés több mint 10%-os. A kiskereskedelmi forgalom ugyan nem esett vissza, de ebben a tavalyinál korábbi idõpontra esett húsvétnak is szerepe lehetett. A munkanélküliségi ráta kissé magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás statisztikailag ugyan kissé emelkedett, ez azonban csak a bõvülõ közfoglalkoztatás eredménye, az ezen kívüli költségvetési szférában 2,4%-kal, a versenyszektorban 1,3%-kal, csökkent a létszám. Az infláció a tavaly decemberi 4,1%-ról áprilisra 5,7%-ra ugrott, s az év során e szint tartósulása várható. A reálkeresetek az elsõ három hónapban 3,7%-kal csökkentek, a versenyszektorban 2,2%-kal, költségvetési szektorban 7,5%-kal, de a közfoglalkoztatottak nélkül \"csak\" 4,4%-kal. Az év egészében összességében ennél kisebb, 3% körüli visszaesés prognosztizálható. A reáljövedelem hasonló, a fogyasztás 2,5% körüli mérséklõdése valószínû. A beruházások az I. negyedévben 8,6%-kal estek vissza, ráadásul új, jelentõs fejlesztések indulásáról szinte nincs információ. Növekedésre csak a kivitelben lehet számítani, részben a belépõ autóipari beruházások hatására.

Egyre kedvezõtlenebbek az európai és hazai gazdasági várakozások. Az új konvergencia-program keretében meghirdetett adóemelések, az átmenetinek meghirdetett terhek véglegesítése tovább rontják a hazai üzleti klímát, s csökkentik a keresletet. Mindezek alapján a GKI tavaly nyilvánosságra hozott 1,5%-os 2012-es visszaesést tartalmazó elõrejelzése lényegében igazolódni látszik. Mások prognózisai is fokozatosan közelítenek ehhez az értékhez, májusban már az OECD is 1,5%-os idei GDP-csökkenést jelzett elõre.

A kormány szavakban gyors IMF-megállapodásra törekszik, valójában azonban ez a szándék megkérdõjelezõdik. Például a jelek szerint az MNB-törvénnyel kapcsolatban olyan észrevételeket sem fogadnak el, amelyeket nyugodtan megtehetnének. Elkötelezettség elsõsorban az államháztartási hiánycélok tartásában mutatkozik meg.

Paradox módon azonban ezt olyan növekedésellenes eszközök alkalmazásával teszik, amely ellentétes az ország érdekeivel, s ez erodálja a kedvezõbb egyensúlytól várható pénzpiaci bizalomnövekedést. Tartós forinterõsödésre és kamatcsökkentésre egyelõre nem lehet számítani, ellenkezõ irányú kilengést viszont a külsõ körülmények romlása kiválthat. Félõ, hogy az IMF-fel való tényleges megállapodásra csak ilyen kilengések, és így egyre nagyobb károk elszenvedése után kerül sor.