Az orvosi kamara elnöke szerint helyes döntés volt a módosítás, mivel a korlátlan anyagi felelõsség elviselhetetlen lett volna az orvosoknak- hangzott el a Kossuth Rádió Krónika címû mûsorában.

A júliustól hatályos új Munka törvénykönyve eredeti változata szerint a kórház a teljes kártérítési összeget továbbháríthatta volna a hibázó orvosra, amennyiben mulasztása, hibája „súlyosan gondatlan károkozásnak” minõsül. A mûhibaperekkel foglalkozó Ábrahám László ügyvéd szerint pánik alakult ki az orvosok között a jogszabály miatt, ezért sikeres lobbizással elérték: az úgynevezett egészségügyi salátatörvény - elfogadása esetén - úgy módosítsa a még hatályba sem lépett új Munka törvénykönyvét, hogy súlyosan gondatlan esetben is csak négy havi fizetésükig terheli kártérítési kötelezettség az egészségügyi dolgozókat.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke – utalva az orvosi fizetésekre – úgy véli, a korlátlan anyagi felelõsség elviselhetetlen lett volna az orvosoknak, ugyanakkor – tette hozzá – a beteget nem éri hátrány, hiszen megkapja a kártérítést, csupán a kifezetés terhén osztozik az elkövetõ, a munkáltató és a biztosító között.

A gyakorlat az, hogy mûhibánál általában a kórház ellen indítják a pert, fizetni pedig - általában ötmillió forintig - a biztosító szokott, efölött pedig a kórház vagy az intézmény fenntartója.