Teljesen más feltételekkel szükséges megkötni a nyaralónkra a biztosítást, ha azt akarjuk, hogy valóban az életszerû károk ellen legyen fedezve, és feleslegesen se fizessünk többet, mint szükséges.

A nyaraló más célt szolgál, mégis fontos nekünk. Ehhez szükséges paraméterezni a biztosítást is. Horváth László, a PBA.hu szakértõje 3 fontos hibára hívja fel a figyelmet, amit rendszeresen elkövetnek a nyaralótulajdonosok a biztosítás megválasztásakor.

1. Ne akarjuk megúszni a lakatlansági pótdíjat!

Többnyire igyekszünk a városi forgalomtól távol, akár természetes környezetben építeni vagy megvásárolni nyaralóingatlant. Mivel általában csak a hétvégéken, illetve a nyári szabadság ideje alatt tartózkodunk ott, ezért ezek az ingatlanok fokozottan ki vannak téve az illetéktelenek érdeklõdésének. Mivel ritkábban látogatjuk, ezért a károkat is késõbb észleljük. Ennek megfelelõen a biztosítások is általában 50-100%-os felárat kérnek a lakatlanság miatt. „Sokan próbálják megspórolni ezt a kitételt, azt állítva, hogy egy rokon, vagy ismerõs tartózkodik év közben is a házban. Ugyanakkor a biztosítók ezt könnyen tudják ellenõrizni és kiszûrni a visszaélést” – figyelmeztet Horváth László. Az irreálisan alacsony víz- vagy villanyszámla, a helyszíni szemle során tapasztalt személyi használatú eszközök hiánya mind arra utalhat, hogy nem teljesült az ott lakás ígérete. Tény, hogy a felár fájdalmas tud lenni, de nem érdemes ezen spórolni, inkább más tételen takarékoskodjunk, javasolja a szakértõ.

2. Inkább a házat biztosítsuk, mint értékeinket!

Fájdalmas tud lenni, ha kedvenc fûnyírónkat meglovasítják, de csak akkor van értelme ezen kertészeti eszköz biztosításának ha a biztosítótársaság által elõírt védelemmel rendelkezik a tárolóhelységünk. A hagyományos lakóingatlanok biztosításában az ingóságok fedezete sokkal nagyobb részt képvisel, a nyaralók esetében viszont más arány az indokolt. „Sokkal nagyobb veszély, ha egy tavaszi beázást, vagy viharkárt csak hetekkel, vagy hónapokkal késõbb fedezünk fel, mikorra már millióssá fajultak a károk, érintve az épület teljes állagát, tetõt, festést, nyílászárókat, falakat.” – mondja Horváth László. Többnyire nem tartunk a nyaralónkban huzamosabb ideig mûszaki cikkeket, és kisebb értékû bútorokkal, használt eszközökkel szereljük fel, ezért esetleges elvesztésük inkább bosszantó semmint anyagi veszteség. „Sokkal fontosabb tehát, hogy a szezonon kívüli idõjárási viszontagságokból keletkezõ és annak további következményeit (például a betört ablakon keresztüli, több hetes beázást) fedezze a biztosításunk.” – véli Horváth. Nyaraló esetében is igaz, hogy érdemes biztonsági ajtóval, ráccsal, vagy ablakfóliával megnehezíteni a behatolók dolgát, ezzel növelve a lebukás veszélyét. Így inkább választanak más prédát a betörõk. Érdemes szerzõdést kötni, távfelügyeleti szolgáltatást végzõ kivonuló szolgálattal is rendelkezõ õrzõ-védõ céggel ha igazán biztonságban szeretnénk tudni számunkra értékes nyaralóingatlanunkat.

3. Határozzuk meg, hogy mennyit szánunk rá, és azt költsük el okosan!

A nyaralótulajdonosok is könnyen esnek a mindent vagy semmit csapdájába: ha nem fedez bizonyos dolgokat a biztosítás, akkor emiatt csalódottan egyáltalán nem kötnek semmit. „Érdemes meghatározni, hogy mennyit szánunk rá, és ahhoz válogatni a prioritáslistáról” – javasolja a PBA.hu szakértõje. „Tûz- és elemi kár fedezet legyen a legfontosabb, ezt kövesse a betörés kockázat fedezetbe vonása, a megfelelõ védelmi szint kialakításához segítséget kérhetünk bármelyik nyílászárókat forgalmazó szakáruházban, a MABISZ minõsítéssel rendelkezõ bejárati ajtók és zárak kiválasztásához. Aki számítógépet, telefont, mûholdvevõt is huzamosabb ideig a nyaralóban tart, annak viszont ingóságokra is biztosítania kell a nyaralót.” Aki sok vendéget fogad, annak fontos lehet, hogy az ott tartózkodók esetleges baleseteire is fedezetet nyújtson a biztosítás. „Nyaraláskor azonban legyünk tudatában annak, hogy a besurranók által a teraszról meglovasított eszközöket (pl. mobiltelefont, fényképezõgépet) nem fogja kifizetni a biztosító. Ne legyünk tehát könnyelmûek, hiszen nem otthon vagyunk.” – mondja végezetül Horváth László.