A legtöbb társaság vélhetõen a belsõ modell kifejlesztése és használata mellett fog dönteni, hogy megpróbálja enyhíteni az új tõkekövetelmények hatását – közölte az INREV PR igazgatója a Property Investor Europe magazinnak. Jeff Rupp azt is hozzátette, hogy a Szolvencia II keretszabályzat még mindig nem került véglegesítésre, az Európai Parlament várhatóan szeptemberben szavaz az Omnibus igányelvrõl, amely jelenleg az úgynevezett háromoldalú tárgyalások szakaszában van, amikor az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és a Bizottságnak kell megvitatniuk saját, Omnibus II-vel kapcsolatos tervezeteiket, hogy közös nevezõre jutva, plenáris szavazásra bocsáthassák azt õsszel.
Az INREV információi szerint a standard 25%-os tõkekövetelmény a végleges verzióban is megmarad, azonban jelenleg egy felülvizsgálati záradékot szorgalmaznak annak érdekében, hogy az ingatlanvagyon esetében alacsonyabb tõkekövetelményt írjanak elõ a biztosítók számára. Ezen kívül a biztosítók belsõ modelljeinek kifejlesztésében is segítséget nyújt az INREV. Ezen kívül azt is sürgeti, hogy az EU tagországai konzisztens eljárást alkalmazzanak a belsõ modellek jóváhagyásakor, hogy ne okozzon piaci torzulást a belsõ modellek elfogadásának és jóváhagyásának folyamata.
A PIE magazin kérdéseire azt is elmondta a szakértõ, hogy jelenleg legalább 80 egyesült királyságbeli biztosító készül belsõ modell kifejlesztésére, melyek mindegyike várhatóan felülvizsgálatra, esetleg kiigazításra szorul a benyújtás elõtt. A biztosítási, illetve pénzügyi felügyeletek szintén jelentõs kihívás elé néznek ezen összetett modellek megértése és jóváhagyása kapcsán, hozzátéve, hogy a felügyeletek informatikai rendszerei szintén nem biztos, hogy meg tudnak birkózni ilyen mennyiségû adat tömeges feldolgozásával.
Az Európai Bizottság, illetve az egyes parlamenti képviselõk javaslatairól szóló pletykák, amelyek a Szolvencia II végrehajtásának késleltetésérõl szólnak egyelõre nem kerültek megerõsítésre. Kérdéses azonban, hogy a bizonytalanság elhúzódása pozitív fejleménynek tekinthetõ-e, hiszen ha a végrehajtás késik, úgy az ingatlanbefektetéseket – amely egy hosszú távú, stabil befektetési osztályt jelent, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez – várhatóan továbbra is felfüggesztésre kerülnek, amíg az alkalmazandó tõkekövetelmény meghatározásra nem kerül. Erre ráadásul lehet, hogy csak akkor kerül sor, ha a politikai döntéshozók gazdasági élénkítést akarnak végrehajtani – véli Jeff Rupp.
Az ingatlanbefektetéseket hátrányosan érintheti a biztosítók részvénybefektetéseinek Szolvencia II által történõ eltérõ kezelése. Az eredetileg javasolt 39%-os tõkekövetelményt az elején 22%-ra mérsékelhetik, majd hét év alatt fokozatosan 39%-ra emelik, mely hatással lehet az ingatlanbefektetések részvénybefektetésekkel szembeni relatív vonzerejére is – tette hozzá Rupp.