Ez évtõl a magánnyugdíjpénztárak legfeljebb 0,2 százalékot vonhatnak el vagyonarányosan a portfólióik kezelésére, ami a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen megjelent kockázati jelentése szerint a vagyonkezelés érdemi minõségére is hatással lehet. Tavaly a magyarországi magánnyugdíjpénztárak még átlagosan 0,51 százalékos, míg az önkéntes pénztárak 0,56 százalékos vagyonkezelési díjak mellett mûködtek, amelyek egy friss felmérés szerint nemzetközi összevetésben sem lehettek túl magasak.

A Bfinance kutatócég nemrég publikált, világszerte 350 vagyonkezelõ bevonásával végzett felmérésébõl kiderült: a nyugdíjalapok és a portfóliót kezelõ cégek közötti tárgyalások végére átlagosan 26 százalékkal mérséklõdtek a díjak.

A kialkudott díjak alapján azonban a PSZÁF aggodalma jogos lehet: 0,2 százalékos vagy annál alacsonyabb díjért jóformán csak állampapír-portfóliót kezelnek a piaci szereplõk. Ezeknél a vagyonkezelõk átlagosan 0,23 százalékos díjat ajánlottak fel a klienseknek, amit az intézmények aztán lealkudtak 0,17 százalékra. Az állampapírok után az eurózóna befektetési kategóriás kötvényalapjain van a legalacsonyabb díj, de már ez is csak éppen belefér a magyarországi limitbe, majd az amerikai és a feltörekvõ piaci kötvényportfóliók jönnek, utóbbiaknál viszont már 0,55 százalékot kell fizetni a vagyonkezelésért.

A piaci szereplõk a legolcsóbban az euróövezet nagy kapitalizációjú cégeibe fektetõ alapokat kezelik, ezeknél végül átlagosan 0,35 százalékos vagyonkezelési díjban állapodtak meg, a feltörekvõ piaci részvényportfólióknál ezzel szemben viszonylag magas, 0,72 százalékos a vagyonkezelési díj. Az ingatlanokat és az árupiaci eszközöket is 0,6 százalék fölötti díjért kezelik a szakértõk, a hedge fundokba fektetõ alapoknál pedig csaknem 1 százalékos vagyonkezelési díjat kérnek.

Egy másik kutatócég, a Lipper Financial Timesban idézett felmérése szerint az aktívan menedzselt európai részvényalapok vagyonarányos teljes költsége 1,75 százalékról 2 százalékra emelkedett az elmúlt évtizedben.