Hasonlóan a biztosításokhoz, a hagyományos viszontbiztosítások esetében sem valószínû, hogy rendszerszintû kockázatokat okozzanak, vagy erõsítsenek fel – véli a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetségének (IAIS) vezetõje, Peter Braumueller.

Az IAIS következtetése segíthet a viszontbiztosítóknak abban, hogy mentességet nyerjenek a szabályozó hatóságok által most kialakításra kerülõ új tõkekövetelmények alól, mellyel a 2008-hoz hasonló válság kialakulását szeretnék megakadályozni, amikor egy sor banki hiba bénította meg a pénzügyi piacokat, és fékezte le a gazdasági növekedést.

A Swiss Re viszontbiztosító, valamint az AIG biztosító 2008-as összeomlás közeli állapota arról gyõzte meg a szabályozóhatóságok egy részét, hogy az iparágat, hasonlóan pénzügyi összeomlás fõ bûnösének tartott bankszektorhoz szigorúbb felügyelet alá kell vetni.

Az IAIS azonban úgy véli, hogy a hagyományos viszontbiztosítók esetleges csõdje nincs destabilizáló hatással a tágabb értelemben vett gazdaságra, mivel nem nyújtanak kölcsönöket, kifizetéseik pedig jellemzõen hosszabb idõszakon szétterítve jelentkeznek. A viszontbiztosítói csõdök valószínûségét csökkenti az is, hogy nem jellemzõek az iparágon belüli összefonódások, szemben a bankszektorral, ahol a hitelezõk között többszörösen összetett pénzügyi kapcsolatok állnak fent.

1980 óta világszerte összesen mindössze 28 viszontbiztosító ment csõdbe, amely együttesen 1,8 milliárd dollárnyi veszteséget generált, az adott idõszak alatt megszerzett díjbevételek mindössze 0,43%-át – közölte az IAIS. Ugyanakkor azt is megjegyezte a szövetség, hogy figyelemmel kell kísérni a viszontbiztosítók azon tevékenységét, melynek keretében innovatív és folyamatosan változó termékeket fejlesztenek a biztosítók számára a könyveikben szereplõ kockázatok tõkepiacokra hárítása céljából.

A viszontbiztosítói tevékenység eredendõen globális jellege, az alternatív kockázat-megosztási termékek változékony természete, valamint ezek pénzügyi piacokhoz kapcsolódása miatt folyamatos felügyelet szükséges ebben a szektorban is, amit az IAIS is elismer.

A szövetség arra is figyelmeztetett, hogy a CDS-ek kibocsátása – a hitelfelvevõk nem-fizetésének kockázata ellen köthetõ egyfajta biztosítás – jelentõs mértékû rendszerszintû kockázatot teremtett, hozzátette azonban, hogy a viszontbiztosítók 2008 után jelentõsen csökkentették jelenlétüket a CDS-piacokon.

Az AIG és a Swiss Re pénzügyi problémáit is a nagyarányú CDS-kitettségük idézte elõ, melyeket nagy biztosítótársaságok szakosodott leányvállalatai bocsátottak ki. Az IAIS szerint a biztosítók mára visszavonultak a CDS-ek piacáról: 2010-ben mindössze 4 milliárd dollárnyit értékesítettek, szemben a 2003-as 20 milliárd dollárt is meghaladó forgalommal.