Az autókba épített szenzorok és a vezetési adatok elemzése a jövőben segíthet a demencia és az enyhe kognitív zavar korai felismerésében – állítják a Florida Atlantic University kutatói. A vizsgálat szerint már a mindennapi vezetési mintázatok apró változásai is jelezhetik az agyi működés romlását, még jóval azelőtt, hogy a tünetek klinikailag egyértelművé válnának.
Az Egyesült Államokban több mint 50 millió, 65 év feletti jogosítvánnyal rendelkező sofőr él, közülük mintegy ötmillió Floridában. A kutatók szerint az idősödő társadalomban egyre fontosabbá válik, hogy a kognitív hanyatlást még korai stádiumban felismerjék, különösen olyan mindennapi tevékenységeken keresztül, mint az autóvezetés.
A tanulmányban a résztvevők járműveibe speciális szenzorokat szereltek, amelyek három éven keresztül rögzítették a vezetési adatokat. Az eszközök telemetriai és videós adatokat is gyűjtöttek: figyelték többek között a megtett távolságot, az utazások időtartamát, az átlag- és maximális sebességet, a gyorsítási mintázatokat, a hirtelen fékezéseket, az éles kanyarokat és a motor működését.
A kutatók közel 4800 valós vezetési út adatait elemezték, majd ezeket összevetették részletes neuropszichológiai vizsgálatok eredményeivel. A résztvevők háromhavonta estek át kognitív teszteken, amelyek segítségével azonosították a pre-MCI (enyhe kognitív zavar előtti állapot) és az MCI (enyhe kognitív zavar) jeleit.
Az eredmények szerint a korai kognitív hanyatlással élő sofőrök vezetési stílusa több ponton eltért a kognitívan egészséges résztvevőkétől. Kevésbé egyenletesen kezelték a gázpedált, gyakrabban tettek rövidebb vagy töredezettebb utakat, és kevésbé hatékonyan szabályozták a sebességet. A kognitívan ép vezetők ezzel szemben stabilabban gyorsítottak, magabiztosabban vezettek és szükség esetén gyakrabban fékeztek.
A kutatók szerint különösen fontos, hogy nem egyetlen viselkedési elem árulkodó, hanem a teljes vezetési mintázat együttese. Ruth Tappen professzor, a kutatás vezetője szerint az autóba épített szenzorok passzívan, a vezető zavarása nélkül képesek lehetnek korai figyelmeztető jelzéseket adni a kognitív változásokról.
A technológia hosszabb távon nemcsak az egészségügyi ellátásban, hanem a közlekedésbiztonságban és akár a biztosítási szektorban is új lehetőségeket teremthet. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a módszer még fejlesztés alatt áll, és további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy széles körben alkalmazható szűrőeszközzé váljon.