Az éghajlatváltozás egészségügyi következményei egyre súlyosabbak Európában, és a legújabb kutatások szerint a probléma jóval túlmutat a hőhullámokon vagy a szélsőséges időjárási eseményeken. Két friss tanulmány arra figyelmeztet: a klímaváltozás nemcsak közvetett módon, hanem akár közvetlen biológiai folyamatokon keresztül is veszélyeztetheti az emberi szervezetet. A kutatók szerint mindez alapjaiban alakíthatja át azt, ahogyan az egészségügyi és biztosítási rendszerek a klímakockázatokat kezelik.
Az egyik legfontosabb idei elemzés, a Lancet Countdown Europe 2026 jelentés részletesen bemutatja, hogy Európa-szerte gyorsulnak a klímaváltozás egészségügyi hatásai. A jelentés szerint 2024-ben már mintegy 62 ezer hőséghez köthető halálesetet regisztráltak a kontinensen, miközben az extrém hőség miatti egészségügyi riasztások száma több mint háromszorosára nőtt az 1990-es évekhez képest.
A kutatók szerint a probléma nem csupán a közvetlen hőterhelésben rejlik. Az emelkedő hőmérséklet fokozza a krónikus betegségek súlyosbodását, növeli az alvászavarok, a szív- és érrendszeri problémák, valamint a légzőszervi betegségek kockázatát. Emellett a pollenidény Európa számos részén már egy-két héttel korábban kezdődik, ami súlyosbítja az allergiás megbetegedéseket és az asztmás tüneteket.
A másik sokat idézett kutatás egy kevésbé ismert, de annál nyugtalanítóbb kérdésre irányítja rá a figyelmet: vajon a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése közvetlenül is befolyásolhatja-e az emberi szervezet működését? A Springer folyóiratban megjelent tanulmány az amerikai NHANES egészségügyi adatbázis több mint húsz évnyi adatait elemezte. A kutatók azt találták, hogy az emberi vér bikarbonátszintje emelkedő trendet mutat, párhuzamosan a légköri CO2-koncentráció növekedésével.
A vizsgálat szerint, ha a jelenlegi tendencia fennmarad, ötven éven belül az átlagos bikarbonátszint elérheti az egészségesnek tekintett határérték felső szintjét. A kutatók emellett a kalcium- és foszforszintek fokozatos csökkenését is megfigyelték, ami hosszabb távon csontanyagcsere-problémákhoz, izomgyengeséghez és más egészségügyi következményekhez vezethet. Bár a kutatás még további megerősítésre szorul, a szerzők szerint az eredmények arra utalnak, hogy az emelkedő CO2-szint nem pusztán környezeti, hanem potenciálisan közvetlen fiziológiai kockázatot is jelenthet az ember számára.
A két kutatás együtt egy új szemléletet erősít meg: a klímaváltozás már nem tekinthető kizárólag „fizikai” vagy infrastrukturális kockázatnak. Az egészségügyi hatások egyre inkább minden társadalmi és gazdasági területet érintenek, beleértve az egészségbiztosítást, az életbiztosítást, a munkaerőpiacot vagy akár az élelmiszerbiztonságot is. A szakértők szerint a következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az egészségügyi rendszerek mennyire képesek alkalmazkodni az új típusú klímakockázatokhoz.
A Lancet-jelentés különösen aggasztónak tartja azokat a trendeket, amelyek már most egyértelműen megfigyelhetők Európában. Jelentősen nőtt az élelmiszerbizonytalanság, mivel a hőhullámok és az aszályok egyre gyakrabban veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, ami az egészséges élelmiszerek árának emelkedéséhez vezet. Közben gyorsan terjednek az éghajlatra érzékeny fertőző betegségek is: a dengue-láz, a chikungunya és a Zika-vírus terjedésére alkalmas klimatikus környezet Európában csaknem 300 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedekhez képest. A kutatók szerint a legsérülékenyebb csoportok – az idősek, a kisgyermekek, az alacsony jövedelmű háztartások és a kültéren dolgozók – viselik a legnagyobb terheket.