Új alapokra kerülhet a hazai katasztrófavédelem
2011.07.01
A magyar katasztrófavédelem új alapokon, a megelõzésre építve készül fel a lakosságra potenciálisan veszélyt jelentõ ipari és természeti katasztrófákra - mondta Bakondi György, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (OKF) vezetõje egy csütörtöki szakmai konferencián, Budapesten.

Hangsúlyozta, hogy a kockázatok elemzésével egy egységes, európai védekezési rendszer gyakorlati kiépítését tarja szükségesnek. A tûzoltó altábornagy azt mondta: emberéleteket követelõ, rendkívül súlyos balesetek, tragédiák történtek tavaly Magyarországon, amelyek a meggondolatlanságra, a rossz értelmezésbõl fakadó rendszerre vezethetõk vissza.

Tájékoztatása szerint ezért az elmúlt egy évben 60 olyan jogszabály született, amely a katasztrófavédelem \"problémás helyzetét\" próbálta rendbe tenni.

Bakondi - akit a tavaly októberi, tíz ember halálát okozó, másfél száz sérülttel járó és mintegy 30 milliárd forintos kárt eredményezõ vörösiszap-katasztrófa felszámolására és a zagytározót üzemeltetõ cég állami felügyeletének ellátására kormánybiztosnak is kineveztek - úgy fogalmazott: közigazgatási, rendvédelmi és honvédelmi tapasztalatok alapján a kockázatokat elemzõ európai rendszer kialakítására el kell készíteni egy ütemtervet, és a magyar kormány jóváhagyásával uniós szintre kell azt emelni, hogy minél elõbb gyakorlati lépésekkel is kiegészüljön.

A fõigazgató szerint sem a borsodi árvíz okozta hatalmas károknak, sem a tavaly október 4-i iszapkatasztrófának, sem pedig a három halálos áldozatot követelt diszkótragédiának nem lett volna szabad bekövetkeznie, ha a rendszer jól mûködik.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy több millió köbméternyi, erõsen lúgos, veszélyes anyagot tároló terület építményi hatósága a helyi jegyzõ legyen, vagy akár egy papírfecni kitöltésével egy 300 fõ befogadására alkalmas szórakozóhelyre négyezer embert engedhessenek be.

Ezeknél a tragédiáknál nagyobb figyelmeztetés nem kell - mondta az OKF fõigazgatója. Ezért a hazai katasztrófavédelem az elmúlt 6 hónapban, Magyarország soros EU-elnökeként három rendkívül fontos területen, teljes konszenzus mellett három tanácsi következtetést fogadtatott el: egy, a tagállamokra kiterjedõ integrált árvízkezelést, a katasztrófakockázat felmérését és feltérképezését, valamint a kritikus infrastruktúrák (a lakosság számára elengedhetetlen szolgáltatásokat biztosító rendszerek, hálózatok és eszközök) zavartalan mûködtetését és védelmét célzó együttmûködést.