A Saint-Michel brüsszeli keresztény egészségbiztosító megkondította a vészharangot– írja a lap, amely beszámol arról, hogy a belga fõvárosban élõk 20 százalékkal kevesebb egészségügyi ellátást vesznek igénybe, mint azok, akik az ország más részein élnek. A biztosító által megkérdezettek 25 százaléka mondta azt, hogy nem engedheti meg magának, hogy orvoshoz menjen, ezért vagy lemondanak az orvosi ellátásról, vagy elhalasztják a látogatást a doktornál. A válaszadók 17 százaléka gyakorlatilag egyáltalán nem jár orvoshoz.

A biztosító adatai szerint a megkérdezettek fele azzal sincs tisztában, hogy léteznek szociális intézmények, amelyek igénybevételével egyetlen eurót kellene csak fizetniük az orvosi viziteken, ezért a Saint-Michel egészségbiztosító arra kéri a szociális és egészségügyi szektor minden szereplõjét, tájékoztassák errõl a pácienseket és az ügyfeleket.

A biztosító a jobb ellátás érdekében öt intézkedést javasol: több befektetést a szülészeti részlegekbe és az egészségügyi szempontból döntõnek tartott, a gyermekek születését követõ három évben való gondozásba, fejlesztésbe; közösségi megközelítést, mert a biztosító szerint a szociális intézmények tevékenységének fokozásával kevesebb orvosi ellátásra lehet igény; a kórházi ellátás költségeinek csökkentését; a kétágyas kórházi szobákért felszámolt felárak eltörlését; valamint minél több feladat átadását a helyi közösségeknek, mert ez meggátolhatja, hogy az egészségügyi ellátásra fordított források veszélyesen alacsony szintre apadjanak.

Belgiumban gyakorlatilag nem létezik ingyenes egészségügyi ellátás. Az egészségbiztosításért országszerte több mint hatvan nonprofit magánbiztosító felelõs. Minden orvosi ellátásért vizitdíjat kell fizetni, az arról kapott számlát pedig az egészségbiztosítóhoz kell eljuttatni, amely átlagosan a költségek 50–75 százalékát téríti meg.