A szakértõk szerint évente kellene a lakásbiztosítási szerzõdéseket felülvizsgálni. Nagyon kellemetlen meglepetéssel szembesülhet, aki elavult biztosítása miatt komoly összegektõl esik el egy-egy káresemény kapcsán, vagy komoly összegeket kell fizetnie biztosítás hiányában olyan károk után, amikre már lehetne biztosítást kötni – írja a Világgazdaság.

A lakásbiztosítási szerzõdések nagyjából 30 százaléka 10 évnél idõsebb, ezek a konstrukciók esetleg nem tartalmazzák a most köthetõ biztosítások összes kockázatát, például a duguláselhárítást vagy az elfolyt víz díját – mondja Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója.

A Signal Biztosító szerint a másik tipikus példa az alulbiztosításra a hitelszerzõdés mellé kötelezõen megkötött fapados lakásbiztosítások esete, amikor a banknak nem volt fontos, hogy a lakás megsemmisülése esetén az újraépítés költségét is fedezze a szerzõdés, megelégedett azzal, ha az általa kölcsönadott pénz megtérül.

„Gyakran elõfordul olyan eset is, hogy az ügyfél vagyona gyarapodásával párhuzamosan évekig nem módosítja szerzõdését. Így biztosítása nem fedi le az elvégzett korszerûsítéseket és felújításokat, … illetve az is változást jelent, ha újabb mûszaki cikkek, a korábbinál értékesebb bútorok kerülnek a háztartásba” – mondta a Világgazdaságnak Horváth Andrea, az Allianz vezérigazgató-helyettese, aki szerint legalább évente egyszer felül kellene vizsgálnia mindenkinek a szerzõdését.

A biztosítók már jellemzõen az általuk javasolt újraépítési értéket ajánlják biztosítási összegnek – mondja Tóth István, az Union nem-életbiztosítási igazgatósági tagja. A biztosított ennél alacsonyabb összegre is szerzõdhet persze, magasabbra viszont nem. A Signal szerint 180–200 ezer forintos négyzetméterenkénti árnál kevesebbre fedezetet nyújtó biztosítási összeg esetén valószínûsíthetõ, hogy alulbiztosított lesz a lakás.