Több százezerre tehetõ azon európaiak száma, akik nem rendelkeznek megfelelõ életbiztosítással – derül ki a Swiss Re 2010-es felmérésébõl. A kutatás során 12 európai ország több mint 11 ezer ügyfelénél vizsgálták meg, hogy halál esetén megfelelõ fedezetet nyújt-e életbiztosításuk.
25 milliárdnyi plusz díjbevételt hozhat
A felmérés alapján kiderült, hogy az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10 ezer milliárdot, vagyis ekkora összeg hiányzik a biztosító által fizetett összegen, az állami segélyeken és a likvid vagyonon felül ahhoz, hogy az elhunyt hozzátartozóinak életszínvonala ne csökkenjen.
Díjbevétellé konvertálva ezt az összeget, éves szinten 25 milliárd euró folyhatna be a biztosítók kasszájába – állítja Michael Haas, a Swiss Re Németországért, Ausztriáért és Kelet-Közép-Európáért felelõs életbiztosítási igazgatója. Az alulbiztosítás, illetve fedezetkülönbség mértéke azokban az országokban nagyobb, ahol a dolgozók aránya és az átlagfizetések is magasabbak.
Túl drágának hiszik az ügyfelek
A felmérés pozitív következtetése, hogy az európaiak körében határozott kereslet mutatkozik az életbiztosítási termékek iránt. A megkérdezettek mindössze 11 százaléka állítja magáról, hogy megfelelõ anyagi fedezettel rendelkezik egy elhúzódó betegség, vagy munkaképtelenné válás esetére. Ugyanakkor 26 százalékuk továbbra is úgy hiszi, halála esetén az állam gondoskodik majd hozzátartozóiról.
Meglepõ módon, a válaszadók 48 százalékát az tartja vissza biztosítási termékek vásárlásától, hogy magasnak hiszi a díjakat. Ugyanakkor közel felük azt állítja, hajlandó lenne havi 20 eurót költeni egy olyan életbiztosításra, mely 100 ezer euró fedezetet biztosít. A valóságban egy 100 ezer eurós fedezeti értékû, 10 éves lejáratú életbiztosítás Európa legtöbb országában mindössze havi 10 euróba kerül.
Az életbiztosítások értékesítési módja nagyban befolyásolja az ügyfelek elégedettségét, illetve bizalmát. A megkérdezettek 97 százaléka tudott olyan disztribúciós utat, módszert említeni, amivel elégedett lenne, több mint 60 százalékuk pedig a tradicionális utakat – független tanácsadók, biztosítók ügynökei – kedveli leginkább. Minden második válaszadó interneten, árösszehasonlító oldalakon keresztül tájékozódik, illetve köt biztosítást, ugyanakkor az alternatív értékesítési csatornák, így a szupermarketek mindössze a válaszadók 10 százalékának nyerték el teccését.
Nem bíznak a biztosításban
Habár az emberek többsége tisztán látja anyagi helyzetét, és tudja, hogy valamilyen megtakarítást kell eszközölnie, azonban a legtöbbnek nem a biztosítás ugrik be elõször. Az életbiztosítással nem rendelkezõk 10 százaléka azt állítja, azért nem köt biztosítást, mert nem bízik a társaságokban. Ebbõl tehát az derül ki, hogy megfelelõ tájékoztatással, és bizalomépítéssel számos új ügyfelet szerezhetnének a biztosítók.