„Szenvedés idején igencsak kísértenek a populista eszmék és az Európai Uniót könnyen bûnbaknak állítják be. A valóságban egyedül az EU kínál olyan keretet, amelyben az európai közjó érdekében összeegyeztethetõ a szolidaritás a szükséges reformokkal. Ezért minden tõlünk telhetõt meg kell tennünk, hogy közösen visszaállítsuk a nemzetek és országok, továbbá az országokon belül a szegények és a gazdagok, illetve a fiatalok és az idõsek közötti szolidaritást.” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Surján László, az Európai Parlament alelnöke hozzáfûzte: „Az Európai Parlament úgy véli, hogy a nemzedékek közötti szolidaritás segít a polgároknak a jelenlegi válság legyõzésében. A nemzedékek közötti szolidaritás ezenkívül más okokból is döntõ jelentõségû az egész társadalom számára: gondoljunk csak a nyugdíjrendszerekre vagy a tudás és tapasztalatok nemzedékrõl nemzedékre való átadására.”

A találkozó során a résztvevõk megállapodtak abban, hogy kezelni kell a demográfiai változásokból eredõ kihívásokat a megkülönböztetés elleni fellépés, a minden korosztály foglalkoztatási lehetõségeinek javítása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése révén. Ezen erõfeszítések közvetlenül kapcsolódnak az Európai Bizottság átfogó európai növekedési stratégiájához, mivel azok az oktatás javítására, a szegénység csökkentésére és az igazságosabb társadalomra irányulnak.

2012 a tevékeny idõskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve

Az év folyamán az érdekeltek széles körét sikerült mozgósítani, és számos olyan új kezdeményezés került a figyelem középpontjába, amely elõreviheti a tevékeny idõskor ügyét és erõsítheti a nemzedékek közötti szolidaritást, ezáltal hozzájárulva a Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiájához.

Az európai uniós intézmények és a világnézeti szervezetek, valamint az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek közötti magas szintû ülések immár hosszú múltra tekinthetnek vissza. A 2009 decemberében hatályba lépett Lisszaboni Szerzõdés az elsõdleges jog szintjére emelte az egyházakkal és vallási szervezetekkel folytatott párbeszéd kötelezettségét, amelyet az EU-intézmények a részvételi demokrácia egyik fontos eszközének tartanak. A vallási vezetõkkel és a világnézeti szervezetek képviselõivel tartott magas szintû üléseken túl rendszeres szemináriumok keretében párbeszéd folyik különbözõ partnerekkel az EU egyes szakpolitikáiról.